gondolkodsz, ill. gondolkodol

Oly sokszor látom vagy hallom sok helyen, szinte az egész ország területén, írva vagy kimondva azt a szót, hogy: gondolkodol.
Mennyire „szabad”, helyes vagy helytelen-e szó használata?… Vagy csak – mondjuk úgy – költői-esen?

A „gondolkodik” ikes ige, és ezeknél az igéknél korábban rendszeres volt egyes szám 2. személyben az „-l” rag (vö. alszol, esel, rejtőzöl). Ma viszont már jellemzően az iktelen igék „-sz” ragját használjuk a legtöbb igénél e./2. személyben (pl. látsz), az ikes igéket is ideértve (pl. botlasz).

Ez alól csak az -s, -sz, -z végződésű igék kivételek: ezeknél használjuk ma az „-l” ragot e./2. személyben (pl. olvasol, nézel). Az „-l” rag eredetileg az iktelen igék sajátja volt, de ma már az ikes igékre is kiterjedt, ha a tövük a fenti három hang valamelyikére végződik (pl. eszel, nem pedig eszesz). Az „-sz” és az „-l” rag megoszlása tehát ikes-iktelen voltuk függvénye helyett átalakult a végződéstől függővé.

A „gondolkodik” esetében ma már az „-sz” rag az alapeset, hiszen a szó nem az -s, -sz, -z hangok valamelyikére végződik, de néha valóban felbukkan utána az „-l”, amely nyelvtörténetileg ikes jellegével van összhangban, végződését háttérbe szorítva. Ez az l-es alak ma már ritka, a köznyelvben kissé régiesnek hat, de hibásnak nem nevezhető.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.