„találhatók”, ill. újabban „találhatóak”

Elnézést, nem |>találhatóktalálhatóak<| értékelések ehhez a helyhez.

Melyik a két lehetőség közül helyes nyelvtanilag?

A „találhatók”, tehát a kötőhangzó nélküli, rövidebb változat a hagyományos, ám itt, úgy tűnik, nyelvi változás zajlik, mert újabban egyre gyakoribb a „találhatóak” típusú többes szám. Ezt a változást konkrétan is említette példaként Nádasdy Ádám nyelvész a Mindentudás Egyetemén tartott, „Miért változik a nyelv?” című előadásában (2003):
http://www.mindentudas.hu/nadasdy/20031117nadasdy1.html?pIdx=8

A jelenség hátterében a Nyelvművelő kéziszótár szerint (Tinta, Bp. 2005, 318. o.) az állhat, ahogy az -ó, -ő képzős melléknévi igenevek többes számánál is két változat használható. Ott azonban e két változat jelentéskülönbséget hordoz attól függően, hogy főnévként vagy melléknévként állnak a mondatban: pl. „ezek az üdítők nagyon üdítőek”, ill. „a hódítók nem voltak valami hódítóak”.

Idézem az említett kézikönyvet:
„E kötőhangzók analógiásan átterjedtek a -ható, -hető képzős szavakra is: „az utak járhatóak, fejtegetései nem mindig érthetőek”. Ezekben azonban a kötőhangzónak nincs szófaj-megkülönböztető funkciója, ezért ilyenkor a kellemesebb hangzású és egy szótaggal rövidebb, kötőhangzó nélküli formák (járhatók, érthetők) használatát ajánljuk.”

Ez tehát a hagyományos álláspont, de nem hiszem, hogy bárki is megróhatná azokat, akik az újabb keletű, kötőhangzós változatot használják.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.