Műanyag fakanál és kockasajt, valamint békekölcsön és fecske

2010. 01. 19. 2 hozzászólás

2010. január 18-án a magyar kultúra ünnepéhez kapcsolódóan megnyílt Gyöngyöstarjánban A magyar nyomtatott szótárak története című kiállítás.

Karácsondi Imre költő megnyitó szavaiban elmondta, hogy a Tinta Könyvkiadó és a Gyöngyöstarjáni ÁMK közös szervezésében megrendezésre kerülő szótárkiállítás Kosztolányi Dezső szavait igazolja, aki ezt írta: „Szótárt lapozgatok − van-e szótárnál lelkesebb, izgalmasabb valami? Benne van az életem, benne van a halálom.”
Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja a megnyitón rendhagyó tárlatvezetést tartott a szépszámú jelenlévőknek. Gárdonyi Gézát idézte, aki szerint szókincsünk elemeivel úgy kell élnünk, mint egy gyöngyfűző asszony, aki egy pillanat alatt lát és választ, emeli ki az előtte lévő gyöngyökből a legmegfelelőbbet. Majd folytatta, hogy azért fontosak a szótáraink, mert ezek leltározzák és rögzítik szavainkat, akár nemzedékeket átívelő módon, és rögzítik a szavak jelentésváltozását, ahogy az elmúlt évtizedben megfigyelhettük például az egér szó esetében. A hallgatóságot elgondolkodtatta azzal a kérdéssel, hogy logikus-e szerintük a magyar nyelv? Majd a válaszok sokfélesége után megemlítette műanyag fakanál és kockasajt szavunkat, amelyek önmagukban hordozzák a logikátlanságot. A kiállításon tíz tablón tematikus csoportokban kísérhetik nyomon a látogatók szótáraink történetét. A laikus szemlélőben rögtön megfogalmazódik a kérdés: Ennyiféle szótárunk van? Még több szótárt kellene kiadnunk − vágta rá a kérdésre a rögtönzött tárlatvezető. Az első tárolóban helyezték el az első magyar nyomtatott szótárakat, köztük Pesti Gábor 1538-ból való hatnyelvű fogalomköri szótárát. A további tárolókban a magyar nyelv eredetét bemutató etimológiai szótárak mellett megtalálhatók az értelmező szótárak éppúgy, mint a szólásokat és közmondásokat leltározó szótárak is.

A fiatalabb látogatók érdeklődéssel szemlélték a korábbi argó- és tolvajnyelvi szótárakat és Parapatics Andrea napjaink szlengjét feldolgozó szótárát. A magyar tájszótárak előtt némi vita alakult ki a helybeliek között, hogy gyermekkorukban még gyakran használt rocska (vödör) és kecele (kis kötényke) vajon benne van-e valamelyik tájszótárban. Az idegen szavak szótárai között többeknek megakadt a szeme az 1949-ben kiadott Idegen szavak szótára − marxista magyarázatokkal című kézikönyvön. Kiss Gábor elmondta az érdeklődőknek, hogy minden kor rajta hagyja keze nyomát a szótárain, sőt minden kornak vannak jellemző szavai. Ezért készült két éve a Retró szótár, amelyben az 1960-as, 1970-es évek jellemző szavait dolgozták fel: a Bambitól kezdve, a Fecskén és az építőtáboron át a békekölcsönig.

Az országba máshova is örömmel elviszik a kiállítást, mert ily módon felhívják a látogatók figyelmét a szótárak napjainkban is betöltött jelentőségére. Kiss Gábor bemutatta a falakra kifüggesztett 25 nagyméretű tablót is, amelyeken a legjelentősebb huszonöt magyar szótárszerkesztő életrajza olvasható Pesti Gábortól Baranyi Decsi Jánoson és Szily Kálmánon át Bárczi Gézáig. Azért fontos a nagy tudású filológusok tisztelete, mert a nyelvre mindegyikük nagy alázattal tekintett, és rendelkeztek a szótárszerkesztéshez szükséges precizitással, türelemmel és kitartással.

Végezetül Karácsondi Imre leszögezte, hogy a kiállítás is bizonyítja, hogy a Tinta Könyvkiadó a magyar egynyelvű szótárkiadás piacvezetője, hiszen majdnem mindegyik szótárcsoportban ott található a Tinta közelmúltban megjelentett saját szótára. Majd emlékeztetett Zsirai Miklós szavaira, miszerint főleg viharos történelmi időkben − és a rendszerváltást is ide kell sorolnunk −, valamint a technika fejlődésével gyorsan változik a nyelv szókészlete is, tehát van mit tenniük a szótárkiadóknak.


Képösszeállítás a megnyitóról:

szotarkiallitas-05szotarkiallitas-03szotarkiallitas-02szotarkiallitas-01szotarkiallitas-04

Információ:

Cserháthalápy Ferenc
TINTA Könyvkiadó
Tel.: (1) 371 05 01

 



2 hozzászólás

#1 Tóth Erika 2010.01.21.17:40:00

Bármily megmosolyogtató is a műanyag fakanál (ugyanilyen a műanyag üvegtégla is), azért az írásmódjánál szerencsésebb lett volt alkalmazni az anyagnévi jelzős szerkezetek egybe-, illetve különírásának szabályát.
Tisztelettel: Tóth Erika (Debrecen)

#2 Bakos József 2010.02.17.13:47:16

A képeken is látható, jellegzetesen kiállítási tárgyak elhelyezésére, bemutatására alkalmas bútorokat két helyen is tároló(k)nak olvashatjuk, holott azok tárlók. Ez az elnevezés már régen elkülönült a cikkben használt szótól ezeknek a speciális bútoroknak a jelölésére.

rocska (vödör) és kecele (kis kötényke)
A zárójeles megfejtést jobb lett volna mellőzni, mert az ország jelentős területén a rocska kifejezetten a sajtár nevű fejőedényt jelenti, és ugyanott a vödröt egyáltalán nem.
A kecelének is van még több jelentése: fejkendő, díszes lepedő, lepedőből kötött batyu, kendő szalagja…
A Retro szótárnál említett bambi és fecske nagybetűs írása indokolatlan (minden bizonnyal nem márkanévként kerül szóba). Hozzáteszem, hogy a fecske a címben egyszer már kicsivel íródott.

Szép kép készült az egyik tárló tartalmáról. Benne a tájékoztató felírat: A diáknyelv szavai és szleng szótárak, ugyanakkor az előtérben jól olvasható a sárga borítójú könyvön: szlengszótár.

Üdvözlettel: Bakos József, Debrecen

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

vissza a főoldalra