bricolage

2010. 01. 26.

Egy német nyelvű szövegben találtam a „Bricolage” szót, a magyar megfelelőjét viszont sajnos nem. Használják a magyar nyelvészek is ezt a szót? Német nyelvű honlapokon a következő magyarázatot találtam hozzá: „divatos idézetek és beszédstílusok játékos keverése”.

A bricolage francia eredetű szó, jelentése: ’barkácsolás’. Természetesen az adott szövegkörnyezetből derül ki, hogy pontosan mire, illetve milyen értelemben használja a szöveg alkotója.
Az Ön által talált magyarázat csak részben fedi le a – nyelvészetben (tudomásom szerint) nem jellemzően, de a modern és posztmodern irodalomtudományban annál inkább használt – szó jelentését.
Bókay Antal Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban (Osiris Kiadó, Budapest, 1997) című művében a következőket találtam (ebből a forrásból valószínűleg biztosabban meg tudja határozni, mi is a szó pontos, aktuális jelentése a német nyelvű szövegben):
„Lévi-Strauss A primitív gondolkodás című könyvében ír a barkácsolásról. Ennek a tevékenységnek a lényege az az ötlet, eszme, amely a nem arra a célra született, előzetesen más funkcióra megformált dolgokból valami új egészet, új funkciót kitalál.” (361.)
„A barkácsolás olyan tevékenység, amelynek során régebben megmunkált, használt tárgyak, alkatrészek egy olyan új rendszerbe, egészbe kerülnek, amelyik az eredeti használattól jelentősen különbözik.” (141.)
A föntiekből látható tehát, hogy a bricolage (barkácsolás) anyaga gyakorlatilag bármi lehet: használati és használaton kívüli tárgyak, nyersanyagok, műalkotások… és maga a nyelv is (akár – ahogy a talált magyarázatban is olvasta – divatos idézetek és beszédstílusok). Persze a játékosság is lényegi jellemzője ennek az alapvetően alkotó-produktív tevékenységnek.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra