zsenánt

2010. 02. 03.

Meg szeretném kérdeni a “zsenánt” szavunk eredetét és használati lehetőségét.

A kérdezett szóról a következő olvasható a Tinta Kiadó Idegenszó-tárában (Tótfalusi 2004):

“zsenánt: kínos, kellemetlen, zavaró, feszélyező (helyzet ügy)
etimológia: ném Genant [zsenant] <-- fr gênant
A végső tő a könyv szerint a “magyar” zsén szó lehet, amelynek története: ném Gene [zsen] <-- fr gêne 'szenvedés, kín' <-- ófr géhenne 'pokol'. És már el is jutottunk a bibliai Gyehennáig (lat Gehenna <-- héb Gé-Hinnom 'Hinnon völgye' [szakadékos völgy az ókori Jeruzsálem határában, ahol az ősidőkben gyermekáldozatok tüzei égtek])."

A szó tehát német és francia gyökerekkel rendelkezik. Az interneten keresgélve fellelhetünk rá néhány példát:
“szerintem már nem zsenánt h1n1-ben meghalni”, “jótékony célra zsenánt felajánlani egy kis adományt” stb.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra