bíz(ik) – biztat

2010. 02. 24.

Megdöbbenve tapasztaltam a minap, hogy tévedésben éltem, ugyanis “biztat” szavunk rövid i-vel írandó. Nem teljesen világos, hogy ha ez a szó a “bíz(ni)” szavunkból származik és (lehet, hogy vidéki vagyok, de) hosszan is ejtjük azt a bizonyos “i”-t, akkor mi indokolja a rövidülést az írásban?

A helyesírási szabályzat (27. pont) szerint a hosszú í, ú, ű hangot tartalmazó szavak származékainak egy részénél a tőbeli magánhangzó megrövidülhet, pl. ír, írok, írás, írat (ige), de: irat (főnév), iroda…, bújik, de bujkál, s ezek közé soroljuk a bíz(ik), de biztat igét is. Megjegyezzük, hogy a helyesírás a sokféle kiejtési változat közül igyekszik a leggyakoribbat választani, de a nyelvjárási különbségeket nem képes kiegyenlíteni.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra