boldog(nak) lenni

Egy magyarul tanuló külföldi ismerősöm kérdését tolmácsolom. Nem érti miért szükséges a ’boldognak lenni’ kifejezésben a –NEK végződés. Szerinte a ’boldognak’ szó határozószó, a ’jól nézel ki’ kifejezésben a ’jól’ is határozószó de nem mondjuk, hogy ’jólnak’. Pl. Boldog vagyok (van), a boldog melléknév. A ’lenni’ szóval mindig határozószót kell használni? Miért szükséges a –NEK végződés? Szépnek lenni, bátornak lenni, stb. Nehéz számára a ’van’ és a ’lenni’ szavak megkülönböztetése.

A boldognak lenni szószerkezetben az alaptag lenni főnévi igenévnek melléknévi szófajú, részeshatározós (részeseset) vonzata van (boldog – boldognak). Ezt szemantikai tartalmú kötött vonzatnak nevezzük. Tehát: boldognak lenni, fegyelmezettnek lenni, okosnak lenni, jónak lenni. Egyes nyelvjárásokban ebben az esetben is előforduil a részeshatározó ragjának elmaradása, s valóban ezt mondják: boldog lenni, okos lenni, jó lenni. A van létige mellett azonban nem tesszük ki a -nak/nek ragot: boldog vagyok, sőt e. sz. harmadik személyben a van is elmarad: boldog.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.