nyelvjárás és nyelvtörténet
2010. 03. 01.Zrínyi Szigeti veszedelmét olvastam nemrégen, és döbbenten fedeztem fel, hogy nagyon sok olyan szó fordul elő benne, amit apukám is használt. A családunk Zagyvarékasról származik, a nagyszüleim földművesek voltak. Apukám szavajárását tájszólásnak hittem. Ha a sok egybeesés nem véletlen, akkor lehet az, hogy a Zrínyi korabeli szókincs a nyelvjárásokban a mai napig fennmaradt?
Néhány példa:
ő helyett ű,vagy
őt helyett űtet.
Nagynéném szavajárása:
jövünk helyett gyüvünk,
ehun-e.
Általános nyelvészeti vélekedés az, hogy a nyelvjárások több régies alakot őriztek meg, mint a köznyelv (pl. Kálmán Béla: Nyelvjárásaink. Tankönyvkiadó 1977. 109. o., illetve Kiss Jenő – Pusztai Ferenc szerk. Magyar nyelvtörténet, Osiris, 64. o.).
Zrínyi Miklós a Dél-Dunántúl szülötteként annak a területnek a nyelvváltozatát beszélte. Zagyvarékas viszont távol van ettől, a tiszai nyelvjárásba tartozik.
Az említett nyelvjárási jelenségek lehetnek történetileg megőrzött régiségek, de lehetnek nyelvjárási fejlemények is, leíró szempontból nem teszünk különbséget (az ű az ő helyett, a hol helyett a hun). A jön j hangja helyett sok nyelvjárásban gy-t ejtenek.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
Zrínyi Miklós a Dél-Dunántúl szülötteként annak a területnek a nyelvváltozatát beszélte. Zagyvarékas viszont távol van ettől, a tiszai nyelvjárásba tartozik.
Az említett nyelvjárási jelenségek lehetnek történetileg megőrzött régiségek, de lehetnek nyelvjárási fejlemények is, leíró szempontból nem teszünk különbséget (az ű az ő helyett, a hol helyett a hun). A jön j hangja helyett sok nyelvjárásban gy-t ejtenek.
