Beszámoló az Egyetemi anyanyelvi napokról

2010. 03. 02. nincs hozzászólás

Az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete és a hallgatói csoport (EAN projektcsoport) 2010. február 25-én és 26-án rendezte meg az Egyetemi anyanyelvi napok rendezvénysorozatát az ELTE Múzeum körúti A épületében.

Képes beszámoló itt található.

A rendezvény megnyitóján Zentai László oktatási rektorhelyettes személyes, az anyanyelvhez kapcsolódó élményeiről, Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja pedig az értelmiség felelősségéről, illetve a Bölcsészkar vállalásairól beszélt. Az Egyetemi anyanyelvi napok szakmai programját a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója, Juhász Dezső nyitotta meg. A 375 éves az egyetem – Nekem ezt jelenti ELTE-snek lenni kiállítást a Mai Magyar Nyelvi Tanszék vezetője, Balázs Géza mutatta be.

Ezt követően a szervező Mai Magyar Tanszék oktatói tartottak rendhagyó jellegű és témájú előadásokat. Az előadásoknak olyan nagy sikerük volt, hogy a kari nagytanácsteremben még álltak is a hallgatók! Keszler Borbála a XVI–XVII. századi orvosi receptek nyelvében található horrorisztikus és „illetlen” kifejezésekkel ismertette meg közönségét. Szathmári István előadásának címe és témája Tréfás stilisztika volt. Antalné Szabó Ágnes a Miket mondunk?! című előadásában a tanári beszéd furcsaságaira hívta fel a figyelmet, Balázs Géza pedig a leghosszabb magyar káromkodás komplex nyelvtani elemzésére vállalkozott. Míg Balogh Judit Azok a félelmetes grammatikaórák címmel a szemináriumokon és a vizsgákon előkerülő tréfás megszólalásokat gyűjtötte csokorba, addig Lengyel Klára a Van-e humor a leíró grammatikában? kérdésre egy határozott nemmel válaszolt, majd a közönség nagy örömére egy új típusú grammatikavizsga-szabályzatot ismertetett. Haader Lea segítségével egy rejtekajtón beleshettünk a kódexmásolók világába. Laczkó Krisztina „leírhatatlan” jelenségekkel foglalkozott a mozgószabályok világából, sőt „házi feladatot” is adott a hallgatóságnak. Raátz Judit és Fercsik Erzsébet 10×1 percben közös játékra invitálta a közönséget a keresztnevekről. Tolcsvai Nagy Gábor előadásának meglepő címe „Egy egyetlen magyarra!” Képzelet és jelentés a gépi fordításban; az előadó a Talpra, magyar! kezdetű verssor magyar–angol–magyar szoftveres fordításait mutatta meg. A délelőtt utolsó előadása Veszelszki Ágnesé volt: a népetimológiás Pizzánói vakaróni cím elírásokat rejtő üzletfeliratokat rejtett. Az előadások után az érdeklődők a digitális anyanyelvi játékokban tehették próbára nyelvi kreativitásukat.

Február 25-én délután a nyelvész diákkörök, műhelyek mutatkoztak be. A közönséget bevonva ismertette tevékenységét az élőnyelvi, az anyanyelv-pedagógiai, a nyelvtörténeti – névtani, a fonetikai – pszicholingvisztikai, a funkcionális nyelvészeti, a magyar mint idegen nyelv, illetve a kétnyelvűség – kisebbség – jelnyelv diákműhely. A résztvevők – a szervezők kérésére – a kávéházban a papír asztalterítőkre jegyzeteltek, e terítőket az A épület második emeletén lehet megtekinteni. A nyelvi kávéház-teaház megtelt – minden bizonnyal a szakmai program változatossága mellett a pincérlányok csinosságának, a szimpla (Monoftongus) és dupla (Diftongus) kávé csalogató illatának, a kognitív muffinok és a partikulaperecek finomságának is köszönhetően.

Az anyanyelvi napok szerves részét alkotják hagyományosan a versenyek is: az EAN második napján, pénteken volt az anyanyelv-pedagógiai, a szépkiejtési, a nyelvhasználati és a versmondó verseny.

A Szakmódszertani Központ és a Mai Magyar Nyelvi Tanszék rendezte anyanyelv-pedagógiai versenyen egy 15 perces mikrotanítással lehetett részt venni, médiaismeretek az anyanyelvi órán (a sajtóműfajok) témában. Minden versenyzőnek be kellett építenie az interaktív tábla használatát is a mikrotanításába. A versenyzők munkáját a Trefort- és az Apáczai-gimnázium tanulói segítették. A verseny zsűrijének elnöke Pentz Anna Mária (Trefort Gyakorlógimnázium) volt, tagjai Antalné Szabó Ágnes, Raátz Judit, Salga Imre (Apáczai-gimnázium) és Tóthfalussy Zsófia. Az első helyezett Rákosi Márta, a második Kakuk Tímea, a harmadik pedig Kajdi Alexandra lett.

A Szép magyar beszéd, helyes kiejtés versenyt a Fonetika Tanszék szervezte. A zsűri tagjai Gósy Mária (zsűrielnök), Adamikné Jászó Anna, Balázs Géza, Bóna Judit, Gyarmathy Dorottya (MTA Nyelvtudományi Intézet), Merényi Hajnalka (ELTE TÓK) voltak. A helyezettek: I. Markó Orsolya; II. Rigó Balázs; III. Képes Ágnes (mindhárman az ELTE BTK hallgatói). Az országos döntőre az öt legjobb versenyző jutott tovább: Markó Orsolya, Képes Ágnes, Gábor Anikó, Szabó Klára, So Alexandra (Rigó Balázs korábban már kapott Kazinczy-érmet).

A nyelvhasználati verseny rendezője a Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Az írásbeli versenyen változatos feladatokkal kellett megbirkózniuk a versenyzőknek. Helyezettek: I. Vid Gabriella; II. Rauschenberger Mira; III. Zoltán Dominika. Az első helyezett részt vehet a Nyelvstratégiai kutatócsoport munkájában.

Havas Judit elnökletével Cserhalmi Zsuzsa és Hubert Ildikó dolgozott a versmondó verseny zsűrijében. A kötelező vers (Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom) elhangzása után a versenyzők választott versüket mondták el. A verseny végén a zsűri minden résztvevő teljesítményét személyre szabottan értékelte. A versmondó verseny helyezettjei: I. Fodor Dávid (választott verse: Buda Ferenc: Szürkeszemű); II. Rigó Balázs (Nagy László: József Attila!); III. Sárospataki Barnabás (Szilágyi Domokos: Takarjátok be nagyapát). Különdíjat kapott Takács Emma (Varró Dániel: A Babaarcú Démon). A versenybizottság meghívta a helyezetteket a Petőfi Irodalmi Múzeum versmondó körébe.

A prezentációpályázaton Dubrovszki Dániel különdíjban részesült.

A támogatók nagyvonalúságának köszönhetően a díjazottak értékes könyvcsomagot kaptak.

A szakmai rendezvényt színes programok egészítették ki: az Egyetemi tájfutás című gyorsasági és műveltségi vetélkedőn vehettek részt az érdeklődők, fényképezkedhettek Kazinczyval és Török Sophie-val, felfrissíthették könyvgyűjteményüket a könyvvásáron, az „Add a szavad!” falon kedvenc és 2009-es új szavakat gyűjthettek. Az egyetem 375. évfordulója alkalmából „Nekem ezt jelenti ELTE-snek lenni” című kiállítás megtekinthető a Múzeum körúti A épület 2. emeletén.

A kétnapos rendezvénysorozatot a díjátadó, majd az Egyetemi anyanyelvi dalok formáció (Ambrus Lehel – klarinét; Bárth János – gitár, ének; Bugyi András – darbuka; Fuchs Máté – gitár; Ilyefalvi Emese – koboz, ének; Schultz Judit – ének; Szendi Tünde – citera, ének) egyedi népdalfeldolgozásokból álló zenei összeállítása, végül vidám mulatság zárta.

Veszelszki Ágnes



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra