termés szárba szökken

„Ez a tavasz, amikor a fák kizöldülnek, virágba borulnak, a termés szárba szökken.”
Ezt a mondatot olvastam az éppen ma időszerű tavaszi napéjegyenlőségről szóló cikkben.
A termés szárba szökkenésén elgondolkodtam.
Mondjuk, hogy a növények (főleg gabonafélék) szárba szökkennek (később kalászba is). Ez azt jelenti, hogy az egész téli növekedési szünet után a növények gyors (ezért szökkennek) fejlődésnek indulnak. De a fejlődési szakaszokat nem lehet megkerülni még szökkenve sem. A termés már a végső, de biztosan későbbi stádium, az nem tud egy korábbi fejlődési szakaszba, a szárba szökkenni. Mi az Ön véleménye?

A szökik igének van egy olyan jelentése, hogy ” fejlődésének
valamely újabb állapotába jut, pl. virágba szökik; kalászba szökik a
gabona, a vetés; a fa magasba szökik. A répa a második évben szárba
szökik. Már szárba szökött a kukorica.” (A magyar nyelv értelmező
szótára, Magyar értelmező kéziszótár). A „termés szárba szökken”
valóban furcsa. Az interneten egy szövegnek a sokszoros átvétele miatt
van rá több találat, egyébként nem használják. Lehet, hogy a kérdéses
újságcikkben is ezért jelent meg.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.