idegen templomnevek
2010. 04. 03.Templomnevekről többször volt szó, de valami fontos kimaradt, még az Osirisból is: az idegen templomnevek írása, pontosabban hogy kötőjelezzük-e őket, vagy se.
Kézenfekvőnek látszik, hogy igen, tehát:
Notre-Dame-székesegyház
Santa Maria delle Grazie-templom
A „templom” szó alatti más kapcsolatokban azért szerepel kötőjel, mert a Mátyás, a Szent Anna még nem a templomnak magának a neve. Az ezekkel képzett templomneveknél a 168., illetve a 140. b) pont teszi szükségessé a kötőjelet.
Jogos kérdés, hogy ezek után a Notre-Dame hogy lehet magának a templomnak a neve, mikor csak annyit jelent, hogy „Miasszonyunk”. Ha magyarul lenne ez a név, akkor érvényesülne ez a szabály: tehát pl. „Miasszonyunk-székesegyház”-nak nevezhetnénk, kötőjellel. Amíg viszont nem fordítjuk le, addig ezzel nekünk, nyelvhasználóknak nem is kell számolnunk.
Érdekes lehet még esetünkben a 183. pont (eredetileg földrajzi nevekre utal, de tágabb értelemben ide is kapcsolható, l. még a 140. a), 167. és 194. pontot). Vannak tulajdonnevek, amelyek tartalmaznak olyan köznevet, amely a jellegükre utal (pl. Sárga-folyó, Fekete-tenger), és vannak olyan tulajdonnevek, amelyek nem tartalmaznak ilyen köznevet (pl. Balaton, Duna). Az utóbbiakhoz is hozzátehetjük, ha nagyon akarjuk, hogy „Balaton tó”, „Duna folyam”, de ilyenkor már nem írhatunk közéjük kötőjelet. A másik csoportba tartozó neveknél viszont semmiképpen nem hagyhatjuk el a köznevet: a „Sárga-folyó” és a „Fekete-tenger” nevéből ugyanúgy nem, ahogy a „Mátyás-templom” nevéből sem.
Ha viszont tudjuk egy névről, hogy megállhat írásban úgy is (márpedig az OH. és az MHSz. szerint megállhat), hogy nem tesszük ki mellé a típusát jelző köznevet (mint pl. itt a „székesegyház” szót), abból az következik, hogy ez nem elengedhetetlen tartozéka a névnek, tehát ha mégis kitesszük mellé valami okból, az már nem a név része, így csak különírva kapcsolhatjuk.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.