nagybetű rendszertani nevekben

Az állatok és növények rendszertani besorolásánál használt latin megnevezéseket még a mai szakmunkákban is nagy kezdőbetűvel írják. Például:
A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.
A nyírfa (Betula) a nyírfafélék (Betulaceae) családjának névadó nemzetsége.
Indokolt-e ez?

Az élőlények rendszertani megnevezése alapesetben a nemzetség (genus) és a faj (species) megadásából áll. Előfordul, hogy elegendő a nemzetséget megadni, de olyan eset is van, hogy a fajon belüli alfajt, változatot is megjelölik.

A biológiai szaknyelvben a nemzetséget hagyományosan nagy kezdőbetűvel, a faj nevét pedig kisbetűvel adják meg, így ha egy nagybetűs szó áll valahol, rögtön lehet tudni, hogy az csak a nemzetség, azon belül még lehetnek különféle fajok is.

A példájában említett nyírfa például még csak a nemzetség, a közönséges nyír mint faj rendszertani neve pedig „Betula pendula” (az első a nemzetség, a második pedig azon belül a faj, a „közönséges nyír”): az első nagy kezdőbetűvel, a második kicsivel íródik.

A többi rendszertani szint kezdőbetűjével kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, mert ez már szaknyelvi kérdés, de ha a nemzetségnél elterjedt a nagybetű, érthetőnek tűnik, ha az annál tágabb csoportokat (család, rend, osztály, törzs) sem írják kisbetűvel.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.