frissesség és nyerseség

2010. 05. 25.

Frissesség, bölcsesség, viszont: nyerseség. Miért? Mi ebben a logika?

Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila: Helyesírás című kiadványa (Osiris, 2005, 73.) öt olyan képzett szóalakot sorol fel, melyben jelöljük a „-ság/ -ség” képző „s” hangjának kiejtésbeli hosszúságát: békesség, bölcsesség, frissesség, szüzesség, vigasság. Az „s” hang az előhangzó, illetve az „á/ é” hang között (intervokalikus helyzetben) nyúlt meg. Más szavakban a mássalhangzót vagy röviden ejtjük, vagy nem jelöljük a megnyúlást.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra