Tetten ért szavak – nyár

2010. 07. 09. 3 hozzászólás

Nyáron is kellemes, frissítő, szórakoztató ismeretterjesztést szolgál napi öt percben Balázs Géza Tetten ért szavak című műsora az MR1-Kossuth rádióban 19.25-kor. Hallgassuk együtt!

JÚNIUS 14. Ezt fölírom: Borsod, Zemplén
15. Bakibörze: Csak ezt ne mondta volna… vasútállomáson
16. Bakibörze: A nehézgépekig bezárólag… (Balog Lajos, km. Bodnár Dániel)
17. Pomozi Péter: Mmmmh
18. Break az Operában (Händel: Xerxes)

21. Kőbánya alul üres
22. Dóra Zoltán: Zónázó vonat + Szilvási Csaba: Medárd
23. Minya Károly: Csinos hölgy – csínes passz. Km. P. Fülöp Gábor
24. Holczer József: Valami hiányzik
25. A mi utcánk

28. Ezt fölírom! Tudományos szólások
29. Mit tanultunk szüleinktől
30. Szállóige. Bencze Lóránt
JÚLIUS 1. Pomozi Péter: Humoros árucímkék!
2. Adamikné Jászó Anna: Határozói igenév, Láng Miklós: Forgácsok

5. Ezt fölírom! Idegszálaival a szél. Csoóri Sándor köszöntése
6. Holczer József: Úgy… mint…
7. Szilvási Csaba: Ikerszó-vásár (versek)
8. Temesi 60.
9. Adamikné Jászó Anna: Fizikálisan…, Láng Miklós: Forgácsok

12. Ezt fölírom! Sírj csak!
13. Minya Károly: Vuvuzela + Hogy hívják?
14. Rád jött az ötperc. Mennyi az annyi? + Szilvási Csaba: A vöcsök és a köcsög
15. Italnevek, fröccsnevek
16. Italnevek, bor, sör

19. Ezt fölírom! Milyen a bölcsész dugóhúzó
20. Kulcsár Ádám: Bikicsunáj
21. Láng Miklós: A médiáról
22. Gosztom Fruzsina: Japánőrület a magyar médiában, Simo Edmund sepsiszentgyörgyi haikuszerző
23. Bodnár Dániel: Erkel Ferenc üzenete

26. Ki a bölcsész?
27. Holczer József: Mondhatnánk szebben?
28. Dóra Zoltán: Népetimológia a földrajzi nevekben
29. Minya Károly: Hívószavak, reklámszavak. P. Fülöp Gábor
30. Ezt fölírom! Halas, a hatalmas

AUGUSZTUS 2. Emlékek a futball vébéről
3. Móricz Nikolett: A mesék világa
4. Bodnár Dániel: Fiatalok és a komolyzene
5. Adamikné Jászó Anna: Másutt is előfordul (a mellékvágányra terelés)
6. Csajozós dumák, km. Dinnyés Attila és Vass Dávid

9. Nyári nyelvi szösszenetek
10. Minya Károly: Nyelvbürokrácia, km. P. Fülöp Gábor
11. Adamikné Jászó Anna: Milyen a jó szónok
12. Ism.: április 20. Mit gondol és mit mond a férfi? Vass Dávid+BG
13. Ism: febr. 2. Filip Tamás: Kétmondatosok 

16. Ism. febr. 8. Ezt fölírom! Mindenféle feliratok BG 4,42
17. Láng Miklós: Olvastam
18. Tál család + Magygol
19. Adamikné Jászó Anna: Egy érvelési hibáról
20. Paradoxonok

23. Nyári nyelvi ismeretek utazóknak
24. Láng Miklós: Harcos nemzet vagyunk
25. Adamikné Jászó Anna: Egy különleges igenévi szerkezetről
26. Minya Károly: Kommandó és turizmus, km. P. Fülöp Gábor
27. Pakál és Makál

Aug. 31. Angol – magyar szövegelés, km. Dinnyés Attila, Vass Dávid
Szept. 1. Adamikné Jászó Anna: A határozó igeneves szerkezet védelme
Szept. 2. Akik 1970 előtt születtek…

3 hozzászólás

#1 Bartha Lajos 2010.07.16.18:45:39

A Tettenért szavak július 14-i adásában szó esett a “bölcsész ötperc”, ennek elődjeként a “Akadémiai húszperc”, és a mégkorábbi “Akadémiai negyedóra” kifejezésekről, mint az előadó tanár még megengedhető késlekedésének időtartamáról. A kifejezés a XIX. sz-ban még eléggé elterjedten használt “quadrans academicus”-ból ered. Én magam először Jókainál vagy Mikszáthnál találkoztam, de hallottam később idősebb tanároktól is. Általában a megengedett késésre használták: az előadás kitűzött kezdetekor a levezető elnök megjegyezte: várjuk meg a “quadrans academicus”-t. Némi utánajárással azonban kideríthető, hogy szólás egyik szép példája a jelentés változásnak! Valójában a XIX. sz. közepén még éppen a tanár pontosságának kiemmelésére emlegették! A derék Horváth Cyrill (1804-1884) piarista filozófia és irodalomtörténet tanárról megemlékezve egykori tanítványa megjegyzi, hogy mikor megkondult az egyetemen a “quadrans academicust jelző harang” – ő már elfoglalta helyét a katedrán. Egyébként az általam ismert régi cikk sem elmarasztaló értelemben használja. Az akadémiai negyedóra tehát eredetileg a tanítás kezdetét jelentette, és csak útóbb válhatott a türlemi idő eltolódás jelzőjévé. (Nem tartom kizártnak, hogy valaha az előadások az egész óra után egynegyeddel kezdődtek, és egész órakor végzúődtek.) Egyébként a az “academia” itt éppen nem a tudományos testületet, hanem az oktatási intézményt jelenti, hiszen egykor a magas szintű, de nem mind a négy egyetemi kart felüölelő tanintézeteket Akadémiának nevezték. Pl. a most 375. éves Nagyszombati Egyetemet sem “Universitas”-nak, hanem “Academiá”-nek titulálták, és csak a XVIII. sz. második felében nyerte el az Universitas címet.
Bartha Lajos (arbar@t-online.hu).

#2 Balázs Géza 2010.07.19.12:28:17

Köszönöm az alapos magyarázatot!

#3 öregnéne 2010.07.25.15:03:41

Örülök, hogy ma is vannak jeles szónokok, Bodnár Dániel szívhezszóló Erkel-beszédéhez gratulálok!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra