magánhangzók különbsége

Szeretném megkérdezni, hogy igaz-e, miszerint nem ugyanaz a magánhangzó szerepel a könny [kœɲː], mint a nő [nøː] szavunkban (eltekintve a hosszúságtól), ill. a kel [kɛl], mint a megy [meɟ] szavunkban?

Az első esetben nem tekinthetünk el a magánhangzó hosszúságától, hiszen a ö és az ő különböző fonéma. A fonéma meghatározása ugyanis: a hangok olyan elemi, elvont egysége, amely szavakat különböztet meg egymástól, önálló jelentéssel nem rendelkezik, hanem jelentésmegkülönböztető szerepe van. Ez a jelentésmegkülönböztető funkció látható például a következő szópárban: tört — tőrt. A két szó különbsége az eltérő fonéma meglétéből következik. A könny és a nő szavakban lévő ö, ő hangok tehát nem ugyanazok. A kel és a megy esetében már nem így áll a dolog. Ugyanannak az e hangnak az eltérő fonetikai realizációjáról van szó, vagyis a szavakban meglévő e hang különbségét az eltérő hangkörnyezet adja.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.