aktív ház, passzív ház
2010. 08. 11.Kérdeznénk, hogy melyik lenne a helyes írásmód: aktív ház vagy aktívház, illetve passzív ház vagy passzívház.
A helyesírási szótárakban nem szerepel se egyik, se másik írásmódban. Itt ugye azt kell mérlegelni, hogy történt-e jelentésváltozás, és ha igen, azt a melléknév vagy a teljes szerkezet számlájára írhatjuk. Ha nem történt jelentésváltozás, vagy ha történt, de csak a melléknév jelentésében, akkor maradhat a különírás. Ha viszont a jelentésváltozást nem róhatjuk fel csupán a melléknévnek, hanem az egész szerkezet hordozza, akkor egybeíráshoz kell folyamodnunk.
(Nemrég volt szó a „gyorsétterem” és az „élő adás” különbségéről, amelyeknél egyaránt jelentésváltozás van: az előbbinél nem a „gyors” szónál tételezünk fel jelentésváltozást „gyors kiszolgálást nyújtó” értelemben, hanem az egész szerkezetnek tulajdonítjuk, innen az egybeírás, az utóbbinál pedig a jelentésváltozást nem a szerkezet számlájára írjuk, hanem az „élő” melléknév jelentését tekintjük bővültnek, ezért maradhat különírva a szerkezet.)
A kérdés tehát az, hogy az „aktív” és „passzív” szavaknál feltételezhetjük-e ezt a fajta jelentésváltozást, vagy ez kimondottan a házzal alkotott kapcsolatukra vonatkozik. A magyar nyelv nagyszótára a következő jelentést adja meg az „aktív” címszó 3. jelentéséhez: ‘(eredményesen v. intenzíven) működő, ill. működésre képes’. Az „aktív” szóban forgó jelentése talán rokonítható ezzel, így feltételezhetjük, hogy már itt, a melléknévnél megtörtént a jelentésbővülés, tehát nem látom szükségesnek az egybeírást. (A magyar helyesírás amúgy is alapvetően különíró jellegű, tehát inkább az egybeírás kíván indoklást.)
A végleges választ a helyesírás szabályozói, a helyesírási szótárak szerkesztői és szerzői adhatják meg; addig pedig igény szerint az MTA Nyelvtudományi Intézetének tanácsadó szolgálatának véleményét is kikérhetik, hogy összevessék a miénkkel.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
(Nemrég volt szó a „gyorsétterem” és az „élő adás” különbségéről, amelyeknél egyaránt jelentésváltozás van: az előbbinél nem a „gyors” szónál tételezünk fel jelentésváltozást „gyors kiszolgálást nyújtó” értelemben, hanem az egész szerkezetnek tulajdonítjuk, innen az egybeírás, az utóbbinál pedig a jelentésváltozást nem a szerkezet számlájára írjuk, hanem az „élő” melléknév jelentését tekintjük bővültnek, ezért maradhat különírva a szerkezet.)
A kérdés tehát az, hogy az „aktív” és „passzív” szavaknál feltételezhetjük-e ezt a fajta jelentésváltozást, vagy ez kimondottan a házzal alkotott kapcsolatukra vonatkozik. A magyar nyelv nagyszótára a következő jelentést adja meg az „aktív” címszó 3. jelentéséhez: ‘(eredményesen v. intenzíven) működő, ill. működésre képes’. Az „aktív” szóban forgó jelentése talán rokonítható ezzel, így feltételezhetjük, hogy már itt, a melléknévnél megtörtént a jelentésbővülés, tehát nem látom szükségesnek az egybeírást. (A magyar helyesírás amúgy is alapvetően különíró jellegű, tehát inkább az egybeírás kíván indoklást.)
A végleges választ a helyesírás szabályozói, a helyesírási szótárak szerkesztői és szerzői adhatják meg; addig pedig igény szerint az MTA Nyelvtudományi Intézetének tanácsadó szolgálatának véleményét is kikérhetik, hogy összevessék a miénkkel.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.