az -ig rag értelmezése: a határt is beleértve

„2010. 08. 09-től 2010. 08. 16-ig szabadságon vagyok.” Nem a helyesírással van problémám, hanem az értelmezéssel: ez azt jelenti-e, hogy 16-án már dolgozom, vagy azt, hogy az első munkanapom 08. 17. Szerintem az utóbbi. Ebben kérem segítségét!

A Magyar értelmező kéziszótár így adja meg a rag időhatározói jelentését:
„Vmely időhatárt elérve, ill. annál nem tovább. Estig [tartott].”
Ha tehát 16-áig vagyok szabadságon, akkor — ezek szerint — annak eléréséig és annál nem tovább tart a szabadságom. Ezt akár értelmezhetnénk úgy is, hogy 16-án 0 óra 1 perckor már nem vagyok szabadságon, tehát aznap dolgoznom kell már, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem így értelmezzük: a szabadságom a határidőként megjelölt napra is kiterjed.

Grétsy László ezt írja az Anyanyelvi őrjárat c. könyvében (183. oldal): „Ilyenkor valóban mindkét értelmezés jogos, de éppen a félreértések elkerülésére, megelőzésére a nyelvészek már évtizedek óta azt ajánlják, hogy a vitás esetekben a kezdő és a végső napot vagy más egységet is számítsuk be a határidőbe, soroljuk a határok közé. Vagyis úgy számoljunk, hogy 20-án már, 26-án még szabadságon leszünk, a nyitva tartás pedig már hétfőre és még péntekre is vonatkozik… egy sereg kifejezés amúgy is támogatja (tetőtől talpig megmosdik, háztól házig szállítás stb.)”

Másik példa: ha egy mulatságról azt tudjuk, hogy estig tart, akkor nem tételezzük fel róla, hogy késő délután véget érne. Vagy ha 2-től 3-ig vártam valakire, akkor nem hinnénk, hogy 3-kor már hűlt helyem volt ott. — Ez így egyben párhuzamos a kezdő időponttal, amelyet szintén beleszámítunk a tartományba. Félreérthetőség veszélye esetén természetesen körülírással is pontosíthatjuk a hasonló állításokat, pl. „Tavaszi szünet ápr. 2-ig. Első tanítási nap: ápr. 3.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.