hengeresnagybála-készítő gépek és társaik

A szalma- és szénabálakészítő gépek különböző alakú és nagyságú bálát készítenek. Mi a helyes írásmódja a következő kifejezéseknek? Szerintem a harmadik a jó, de igazam van-e?
hengeres nagybála-készítő gépek,
szögletes kisbála-készítő gépek,
hengereskisbála-készítő gépek,
szögletes-nagybála-készítő gépek

Nézzük meg a kérdezett kifejezés felépítését. Az alapalak ugye a “nagy bála” és a “kis bála”, a 107. a) pont nyomán. [Igaz, van jó néhány olyan kifejezés “kis” és “nagy” előtaggal, amelyeket egybeírunk, noha nem mindegyikben van kézzelfogható jelentésváltozás, úgyhogy elvileg akár a “nagybála” és “kisbála” írásmód is felmerülhetne a 107. c) szerint.] Ezekhez kapcsolódik a “hengeres” vagy a “szögletes”, így jön létre a “hengeres nagy bála” és a “szögletes kis bála” (meg a másik két verzió). Ezek egymásnak alárendelt mondatrésznek tűnnek (a “kis bála” pl. szorosabban tartozik össze, mint a “szögletes bála”), s így a 249. a) nyomán vesszőre sincs szükség köztük.

A “készítő” ehhez az egészhez tartozik (vagyis a hengerest, szögletest is beleértve), úgyhogy a második mozgószabály [139. b)] értelmében valóban összevonódnak alkalmilag. Ez onnan is belátható, hogy ha a “hengeres”-t vagy “szögletes”-t különírnánk, akkor óhatatlanul a “gépek” jelzőinek tűnnének. A “készítő” előtt viszont nem maradhat el a kötőjel: nemcsak a hossz, hanem a mozgószabály idevágó része miatt sem, tehát “hengereskisbála-készítő” (stb.). Azt pedig, hogy a “gépek” szó különíródik, a 112. pont támasztja alá, dacára annak, hogy ezek a gépek kifejezetten erre szolgálnak.

Akárcsak a szabályzat, én is felhívnám a figyelmet arra, hogy lehetőleg kerüljük a mozgószabálynak ezt az alkalmazását, bár nem vagyok biztos benne, hogy ebben az esetben lenne alternatívája a fentieknek, főleg ha röviden és tömören akarjuk kifejezni magunkat.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.