Baloghhoz, Kossuthhoz, Smithhez, Bachhoz, de pl. Voltaire-hez

2010. 08. 14.

A kérdésem a következő: hogyan kapcsolódik a -hoz rag pl. a Balogh tulajdonnévhez?

A „Balogh” nevet a néma „h” miatt első látásra azok közé a tulajdonnevek közé sorolhatnánk, amelyek kötőjelet igényelnek a toldalékok elé [l. a szabályzat 217. a) pontját], ám mivel itt nem idegen, hanem magyar névről beszélünk, a 162. pont vonatkozik ide, melynek értelmében a „Baloghhoz” alak lesz a megfelelő, a példaként megadott „Kossuthhoz” alak mintájára. A különböző magyar személynevekhez ugyanis kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat [vö. 163. b), pl. Véghgel, Babitscsal stb.], kivéve, ha három mássalhangzó kerülne egymás mellé (pl. Széll-lel), vagy ha melléknevet képezünk (pl. Eötvös József-i): e két utóbbi esetben kötőjelre lesz szükség.

Másként járunk el az idegen közszavaknál és tulajdonneveknél. Itt figyelembe kell venni, hogy néma betűre vagy bonyolult betűkapcsolatra végződnek-e, s ha igen, kötőjelet teszünk a toldalékok elé: Glasgow-ban, Montesquieu-nek, Peugeot-t stb. A melléknévképzésnél itt is kell kötőjel ezeknél a végződéseknél: shakespeare-i, voltaire-es, illetve több különírt tag esetén is: Victor Hugó-i, Leonardo da Vinci-s stb. (217. pont). Egyes betűkapcsolatok azonban nem igényelnek kötőjelet (216. pont), ezek listáját az Osiris Kiadónál megjelent Helyesírás közli (275–276. o.): latinos ae (Sopianaeról, de: reggae-t), ee (Albeet), ii (Hawaiin), oo (Waterlooban), ou (Anjouk), sch (Boschsal), sh (Macintosht), th (Smithszel), s ide tartozik még a ch (Bachhal, Greenwichcsel), a ck (Steinbeckkel) és a tz (Hertzcel). A többi bonyolultabb betűkapcsolatra (vagy néma betűre) végződő idegen szóhoz kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra