Legfelsőbb Bíróság
2010. 09. 07.Nyelvtanilag helyes-e a Legfelsőbb Bíróság megnevezés, vagy így lenne a pontos: Legfelső Bíróság, azaz a legfelsőbb vagy a legfelső a
helyes?
A „felső” melléknév fokozása: felső < felsőbb < legfelsőbb. A Legfelsőbb Bíróság az a hely, ahol a jogi esetek elérik a „csúcspontjukat”, onnantól nincsen fellebbvitel. A Legfelsőbb Bíróság forma tehát nyelvtanilag helyes. Nézzük, hogyan támasztja alá ezt a szakirodalom!
A Nyelvművelő Kézikönyv (2/666.) szerint:
A -só, -ső képzős melléknevek és sorszámnevek felsőfokát általában nem a szokásos módon, azaz a középfokú alakból szerkesztjük meg (vö. sűrű – sűrűbb – legsűrűbb…), hanem az alapfokból: alsó – alsóbb – legalsó… Egy-két átvitt értelmű szókapcsolatban mégis a középfokból alkotott felsőfok gyökerezett meg, ez a természetesebb: a legalsóbb néprétegek… főként néhány hivatalos kifejezésben: legfelsőbb bíróság… De csakis: a legfelső
polcon…”
A Balázs-Zimányi szerkesztette Magyar nyelvhasználati szótár (78.) pedig így magyarázza: „Néhány átvitt jelentésű kifejezésben meggyökeresedett egy sajátos felsőfok. A -só, -ső képzős melléknevek felsőfokát ugyanis az alapfokból képezzük: szélső – szélsőbb – legszélső… Az analógia hatására azonban mégis létrejöttek a teljes felsőfokú alakok: legalsóbb néprétegek,
legfelsőbb intézkedés… Legfelsőbb Bíróság… Az ügyészség esetében viszont a szabályos forma: Legfőbb Ügyészség, mert az alapszó nem -só, -ső képzős.”
(Nyelvi gyorsszolgálatunk korábban válaszolt egy hasonló kérdésre. Ez a válasz a következő linken érhető el: http://www.e-nyelv.hu/2009-10-25/legfelsobb-birosag-legfelsobb-birosag/)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
A Nyelvművelő Kézikönyv (2/666.) szerint:
A -só, -ső képzős melléknevek és sorszámnevek felsőfokát általában nem a szokásos módon, azaz a középfokú alakból szerkesztjük meg (vö. sűrű – sűrűbb – legsűrűbb…), hanem az alapfokból: alsó – alsóbb – legalsó… Egy-két átvitt értelmű szókapcsolatban mégis a középfokból alkotott felsőfok gyökerezett meg, ez a természetesebb: a legalsóbb néprétegek… főként néhány hivatalos kifejezésben: legfelsőbb bíróság… De csakis: a legfelső
polcon…”
A Balázs-Zimányi szerkesztette Magyar nyelvhasználati szótár (78.) pedig így magyarázza: „Néhány átvitt jelentésű kifejezésben meggyökeresedett egy sajátos felsőfok. A -só, -ső képzős melléknevek felsőfokát ugyanis az alapfokból képezzük: szélső – szélsőbb – legszélső… Az analógia hatására azonban mégis létrejöttek a teljes felsőfokú alakok: legalsóbb néprétegek,
legfelsőbb intézkedés… Legfelsőbb Bíróság… Az ügyészség esetében viszont a szabályos forma: Legfőbb Ügyészség, mert az alapszó nem -só, -ső képzős.”
(Nyelvi gyorsszolgálatunk korábban válaszolt egy hasonló kérdésre. Ez a válasz a következő linken érhető el: http://www.e-nyelv.hu/2009-10-25/legfelsobb-birosag-legfelsobb-birosag/)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.