j-zés

2010. 09. 08.

A Magyar helyesírás szabályai 58. pontjában foglaltakkal ellentétben sokszor a hétköznapi nyelvhasználatban mást tapasztalok, sőt, a nyelvérzékem is mást diktál. Helyes-e például a „beszéde” forma?

A Balázs–Zimányi-féle Magyar nyelvhasználati szótár (Pauz-Westermann, Celldömölk 2007. 128.o.) a következőt mondja erről:
„Az egyes szám 3. személyű birtokos személyjel két változata: -a, -e vagy -ja, -je. Az eredetileg hangréskitöltő j elem analógiás úton terjed. Az irodalmi hagyomány védte a régibb, j nélküli formát, de ez a védelem mára megszűnt. Jellemzően ingadozó helyzetet tapasztalunk.”
A kétféle szóalak gyakran különböző jelentéssel bír. Így például: a paplan huzata ~ a kályha huzatja, a ház ablaka ~ az asztalos ablakja, az egyetem kara ~ az ember karja stb.
A beszéde ~ beszédje is ebbe a kategóriába sorolható: a szónok beszéde ~ a fiatalok beszédje.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra