a szavak szótári jelentései

2010. 09. 10.

Ha egy szótárban egy szónak, esetleg idegen (eredetű) szónak több jelentése is van, akkor az azt jelenti-e, hogy az elsőként megjelölt jelentése a leggyakoribb, legáltalánosabb?
Pl. a Bakos Ferenc-féle Idegen szavak szótárában a „par excellence” szó három jelentése közül olvasmányaimban a harmadikként megjelölt „valódi, igazi, a szó szoros értelmében vett (dolog)” jelentéssel találkoztam a leggyakrabban.

Az említett Bakos Ferenc-féle Idegen szavak szótára (Akadémiai, Budapest 1960.) előszavában olvassuk: „Idegen szavak használatakor az az egyik leggyakoribb hiba, hogy nem a megfelelő beszéd- vagy szövegkörnyezetben és nem pontos jelentésükben élnek velük. […] Ahol bevált, elterjedt magyar megfelelő állt rendelkezésünkre, ezt rögtön a címszó után közöljük […], s ezután következik csak az értelmezés. Ha a magyar műszó nem elég elterjedt és inkább az idegen használatos, a magyar megfelelőt az értelmezés végére tesszük. […] Számos esetben […] a pontos magyar jelentés megadása után zárójelben ennek a jelentésnek szűkebb használati körére, szokványos kapcsolataira is utalunk.” (Vö. i.m. 11.o.).
Ez az Idegen szavak szótárának szócikkrendezési elve, de a szótárakról általában elmondható, hogy a leggyakoribb jelentést veszik előre, s csak ezután árnyalják az adott szó jelentését.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra