földrajzi nevek -i képzős alakja

2010. 10. 19.

Mi a szabály ha földrajzi névből melléknevet képzünk? Ha a földrajzi név mássalhangzóra végződik változatlanul marad, és ehhez kapcsoljuk az -i képzőt (pl. budapesti). De mi van akkor, ha magánhangzóra végződik, ott is minden esetben marad az eredeti szó, és az -képzőt egyszerűen hozzákapcsoljuk? Vagy kiesik a név végéről a magánhangzó? Mi a helyzet az Ajka vagy a Győrszemere nevekből képzett melléknevekkel?

Az egyelemű vagy az egybeírt többelemű földrajzi nevekhez az -i melléknévképzőt egyszerűen kapcsoljuk hozzá: Budapest — budapesti, Veszprém — veszprémi, Balatonföldvár — balatonföldvári stb. Ha a név magánhangzóra végződik, akkor is az eredeti alakhoz kapcsoljuk hozzá a képzőt: Ajka — ajkai, Makó — makói, Győrszemere — győrszemerei stb. Kivételt képeznek az i-re végződő nevek, ezek -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk: Tamási — tamási, Balatonakali — balatonakali stb. (vö. Az akadémiai helyesírás szabályainak 174. pontjával).

Ingadozást mutatnak viszont az -a, -e, -ja, -je birtokos személyjeles földrajzi nevek (pl. Nyíregyháza, Gutorfölde, Pálfalva, Jánostelke) -i képzős alakjai. A hagyományos nyelvszokás szerint az -i képzős alakokban a birtokos személyjel kiesik, illetve megrövidül: Pálfalva — pálfalvi; Gutorfölde — gutorföldi; Nyíregyháza — nyíregyházi; Jánostelke — jánostelki. Újabban azonban terjedőben vannak a -falvai, -földei, -házai, -telkei alakok is. A személyjel feltüntetését követő írásmódnak az előnye az, hogy a melléknévi alakból egyértelműen vissza lehet következtetni az alapalakra. Az 1999-es Magyar helyesírási szótár figyelembe is veszi ezt a kettősséget, és ennek megfelelően adja meg a vitatott alakú melléknévi származékokat: mátraházi v. mátraházai; nyíregyházi v. nyíregyházai. Végül érdemes megemlíteni, hogy a Nyelvművelő kézikönyv I. kötetének erre vonatkozó szócikke a következőket ajánlja: “a közismert földrajzi nevekből választékos stílusú közlésben a hagyományos módon képezzük a melléknevet (pl. nyíregyházi), a kevésbé ismert nevek esetében azonban tartsuk meg az -i képző előtt a birtokos személyragot (baktalórántházai), mert csak így biztosítható az alapalak egyértelmű visszaállíthatósága.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra