DNS

2010. 10. 20.

A pr, sms, cd, dvd stb. kisbetűs írása ugyan üdvözlendő, de akkor „rántja magával” a többit is: wc, dns stb. Vagy a DNS marad nagybetű? Hol húzunk határt az angol köznévi betűszók kis- és nagybetűs írásában? Minden legyen kisbetű?

Másrészt pedig ha ezeket kisbetűsítjük, akkor a HÉV-et (helyiérdekű vasút) is túlzás nagybetűvel hagyni, mert ma már aligha számít tulajdonnévnek (busz, metró, villamos, troli, hév).

A köznévi betűszók írásáról a helyesírási szabályzat azt mondja, hogy „283. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség), tbc (= tuberkulózis), tmk (= tervszerű megelőző karbantartás), szb (= szakszervezeti bizottság), tsz (= termelőszövetkezet), tv (= televízió), vb (= végrehajtó bizottság) stb.
A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), NE (= nemzetközi egység), PVC [= poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám) stb.”
A példák alapján lehet arra következtetni, hogy az idegen eredetűeket írjuk nagybetűvel, ám a példasorban vannak idegen eredetűek is, mint a tbc és a tv. A szabályban fontos a kitétel is: a szaktudományok körében. Tehát a határ itt húzható meg. A DNS inkább szaktudományos, és szakszövegekben is így írandó.
A helyiérdekű vasutak közül napjainkra egyedül a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút maradt jogilag önálló, itt egyértelműen a tulajdonnévi betűszó (HÉV) a megfelelő forma. A többi HÉV önállósága megszűnt ugyan, de az egységesség, az analógiák (BKV, MÁV) és a betűszók körében megfigyelhető nagybetűsítési tendencia mind azt erősítik, hogy a „HÉV” alak egyelőre változatlan maradjon.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra