káposzta

2010. 10. 22.

Van-e nyelvünkben a káposztára más (akár népi) elnevezésünk? (mint ahogy a kukoricára a tengeri, a burgonyára a pityóka stb.)

Többféle szótárban való keresés alapján csak azt jelenthetjük ki, hogy azokban (Új magyar tájszótár, értelmező szótárak; régebbi, 19. századi szótárak) nem találtunk a káposztára mint növényre népi elnevezést.
Néhány eredmény van a káposzta valamilyen állapotára, illetve a belőle készített ételre. Pl.:
laha: ‘nem kemény, laza, pl. a rosszul befejesedett káposzta’ (Taksony, http://csicso-nagy.uw.hu/Ami-egyeb/taksony.htm)
cika ’torzsájával együtt gerezdekre vágott friss v. savanyított káposzta’ a hely megnevezése nélkül.
A töltött káposztára:
gukili – Nagykároly környéki sváb nyelvjárásban,
galuska, geluska – Moldvában, Bukovinában,
szárma – Kecskemét vidékén,
takart, takarcs – Csallóköz.

Kiegészítés:

A Magyar Nyelvjárások Atlasza 69. lapja szerint a káposzta köznyelvitől hangalakban eltérő variációi:
káboszta (Dunántúl),
kapiszta (Délvidék),
kaposzta ahol az első ‘a’ hang a palóc, hosszú a (az ‘a’ fölötti, vízszintes vonallal jelölt ékezet) míg a másik ‘a’ a szintén palóc, legalsó nyelvállású, illab. magánhangzó (az ‘a’ fölött ponttal jelölt hang) (Felvidék),
káoposzta (melynek második ‘a’-ja a szintén palóc, legalsó nyelvállású, illab. magánhangzó: az ‘a’ fölött ponttal jelölt hang) (Borsod megye).

Szóalak szerinti variánst nem tartalmaz a nyelvatlasz, ami azt jelenti, hogy nem találtak másféle szót erre a növényre.

Egy adatközlő Arad környékéről a fejőce szót említette.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra