országnevek helyhatározóragjai

„Olaszországban voltam”, és NEM „Olaszországon” voltam, habár „Magyarországon voltam”, és nem „Magyarországban voltam”.

Az összes ország helyragja -ban, -ben, kivétel országunk és a szigetek.
Erre a rejtélyre szeretnék megoldást találni.

A földrajzi nevekhez járuló ún. külső és belső helyhatározóragokra nem vonatkoznak egyértelmű szabályok, sok a kivétel, különösen a településnevek esetében. A szabályszerűségekről (és a főbb kivételekről) a Nyelvművelő kézikönyv (Grétsy László – Kovalovszky Miklós szerk., Nyelvművelő kézikönyv I–II, Bp., 1985.), illetve a Nyelvhasználati szótár (Balázs Géza – Zimányi Árpád szerk., Pauz-Westermann Könyvkiadó, Celldömölk, 2007) tájékoztat.

A Nyelvművelő kézikönyv I. kötetében (675. oldal) ezt olvashatjuk a földrészek és az országok nevének toldalékolásáról: „A földrészek és nagyobb tájegységeik nevét -ban (-ben), -ba (-be), -ból (-ből) belviszonyragokkal kell helyhatározóvá formálnunk: Amerikában, Elő-Ázsiában. (Mégis: az Arktiszon, Antarktiszon.) Idegen országok nevét hasonlóképp ragozzuk: a Szovjetunióban, Lengyelországba, Angliából.” Ugyanitt megtudhatjuk, hogy régen Magyarország nevéhez is a belviszonyrag járult (Magyarországban), vagyis illeszkedett a többi országnév ragozásához, ma már viszont a külviszonyrag használatos (Magyarországon). A változás oka lehet az, hogy a magyar beszélők számára Magyarország kitüntetett szerepű, és ez a toldalékolásban is megnyilvánul.

A szigetnevek helyhatározói ragjairól a 676-7. oldalon olvashatunk: „A szigetnevek általában külviszonyragokat vesznek föl: a Margitszigeten, Grönlandon, a Hebridákról, Szent Ilonára. Ha azonban a sziget neve egyúttal országnév is, ennek megfelelően akár mindkét ragcsoporttal előfordulhat: Izlandon (a szigeten) és Izlandban (az országban); hasonlóképp Kubán és Kubában; stb.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.