vesszőhasználat

2010. 10. 27.

Az alábbi mondatban tenne-e vesszőt a “rakott” szó után?
“…egyedül maradtam az elszáradt gazból rakott lobogó tűz mellett.”

Többszörös jelzők esetében a vessző kitétele annak a függvénye, hogy a két jelző egyforma jelentőségű-e, vagy sem, vagyis a mondanivalótól függ.
A nem közvetlenül egymás mellett álló jelzők esetében az írásjelhasználat jelentéskülönbséget takarhat. Két jelző akkor kerülhet távol egymástól, ha legalább az egyiknek a szófaja melléknévi igenév, és így tárggyal vagy határozóval bővíthető, pl. “csinos, kalapot viselő asszony” (az asszony a csinos) vagy “csinos kalapot viselő asszony” (a kalap a csinos). A kérdésben szereplő szószerkezetekben a szórend miatt nem merül fel a félreértés lehetősége, de a szavak jelentése miatt más szórend esetén (lobogó, elszáradt gazból rakott tűz) is kizárt a másféle értelmezés hiszen a “lobogó gaz” jelzős szókapcsolat kevésbé valószínű.

Tehát mindkét változat jó: “elszáradt gazból rakott lobogó tűz “szögre akasztott, szakadt rongydarab”; “elszáradt gazból rakott, lobogó tűz”.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra