Tetten ért szavak 1000. – Balázs Géza anyanyelvi műsora a Magyar Rádióban
2010. 10. 29. 19 hozzászólásÉszrevétlenül átugrottuk a Tetten ért szavak 1000. adását. 2010. június 25-én ment adásba a műsor. A tartalma ez volt: A mi utcánk – nyelvi írás az út-utca jelentésekről.
A műsor 1992. január 12-én indult Fehérvári Győző irodalmi szerkesztő ösztönzésével és szerkesztésében, rendezője kezdetben Hámor János, a rádió legendás rendezője volt. A Bartók rádión hetente vasárnap délelőtt jelentkező 15 perces műsor 1993. április 25-ig Kezdetben vala az ige… címmel futott, a új műsorstruktúrában 1993. május 1-től hallható a mai címmel. 1994. októberétől kéthetente 10 percben jelentkezett, szerkesztője Albert Zsuzsa, rendezője Gáll Ernő lett. 1996-től a műsor szerkesztője Kövesdy Zsuzsa. 2002-től szerdán délelőtt és péntek este hallható. 2007-től vasárnap reggel 8.30-kor jelentkezett hetente 10 percben. 2008. augusztus 25-től minden munkanap 19.25-kor hallható – de már csak öt percben a sporthírek és a Vacka rádió között (és persze adás után az interneten is).
Néhány évfordulós adás időpontja:
100. adás: 1993. december 4.
200. adás: 1996. november 25.
250. adás: 1998. október 26.
300. adás: 2000. szeptember 25.
350. adás: 2002. november 6.
400. adás: 2004. október 20.
450. adás: 2006. szept. 6.
500. adás: 2008. jan. 13.
600. adás: 2008. nov. 24.
800. adás: 2009. szept. 8.
900. adás: 2010. febr. 5.
1000. adás: 2010. június 25.
A műsor tízéves évfordulóján. 2002-ben ez a cikk jelent meg az RTV Részletesben:
„Tízéves a Tetten ért szavak! Tíz éve, 1992. január 12-én vasárnap jelentkezett először a Tetten ért szavak, Balázs Géza anyanyelvi műsora. Tíz év alatt több mint ötven nyelvész és más szakember szólalt meg a műsorokban a nyelvről, nyelvhasználati kérdésekről. Rendszeres rovatai: Bakibörze, Nyelvjárási kalauz, Nyelvi humor, A bikkfa gyümölcse. A 2002. januári 329. és 330. adásokban fölidézik a Rádió archívumában megőrzött adások néhány pillanatát, például régi bakibörzéket, a műsor készítőinek saját bakijait, a Nagy Bábel Rádióról szóló lírai jegyzetet, Fábry Sándor nyelvi leleményeit bemutató műsorrészletet (még a „show” előtti időkből), hallhatunk egy szóbefőttet, valamint Grétsy László válaszát azzal kapcsolatban, hogy mit szól ahhoz, hogy az Irigy Hónaljmirigy megénekelte. A műsort Kövesdy Zsuzsa szerkeszti, állandó közreműködője Vadász Ági és Péter Ferenc, rendezője: Gáll Ernő. A műsor új időpontja: Kossuth, kéthetente szerda 11.20, ismétlése péntek 21.05. A műsor készítői Panek Zoltánnal együtt vallják: Anyanyelvünket csak együtt tudhatjuk jól! Így lesz ez a következő 10, 100 és 1000 évben is.”
Néhány érdekesség a műsor történetéből:
Kezdetben rendszeres rovata volt Fábián Pálnak, Szathmári Istvánnak, Tolcsvai Nagy Gábornak, Fráter Zoltánnak, Bódi Zoltánnak, Zimányi Árpádnak. 1992 és 1994 között nyelvjárási kalauz című rovatában Balassa Iván Biharról, Fülöp Lajos a palócokról, Kiss Jenő Mihályiról, Szathmári István Kisújszállásról, Vörös Ottó az Őrségről, Büky László Kiskanizsáról, Fodor Katalin a csángókról, Hegedűs Attila Kisnémediról, H. Tóth Tibor Kiskunfélegyházáról tartott előadásokat. Holczer Józsefnek, Adamikné Jászó Annának az elmúlt csaknem két évtizedben legalább 200 írása hangzott el. Nyomárkay István, Bárdosi Vilmos, Klaudy Kinga, Kiss Gábor, Szilágyi Ferenc is számos alkalommal szerepelt.
A különlegességek között meg kell említeni Katona Imre viccsorozatát, Török Tamás rádiórendező utolsó rádiós szerepléseit (nyelvi töprengések), Zsilka János egyetlen fennmaradt 15 perces rádióműsorát, Pléh Csaba pszicholingvisztikai előadásait, 2006-tól Nádasdy Ádám nyelvészeti sorozatát.
Az elmúlt időszakban több pályázatot is hirdetett a műsor. Volt nyelvivicc-pályázat, a legszebb magyar szavak pályázata, gyermekijesztő-pályázat, alliterációs közmondások pályázata (Nem esik messze alma a fájától – alliterációs közmondást kellett belőle alkotni).
A 2008-ban kezdődő napi ötperces széria számos újdonsággal is szolgált. A megszokott ironikus hangulatú bakibörzéken (sajtó- és médianyelvi szemle), a nyelvi esszéken túl felbukkant az Ezt fölírom! friss nyelvi napló (apró nyelvi jelenségekből épülő sajátos, zenés ötperces), a napjaink jeles mondásait, szállóigéit közreadó sorozat, a mai magyar (internetes) folklórjelenségeket bemutató összeállítások (tréfás egymondatosok, „utolsó” és „második mondatok”? mit gondol és mit mond a férfi?, magygol-szövegek, csajozós dumák), de létezik „elfeledett szavak” és „mai magyar szótár” összeállítás is. A műsor rendszeres közreműködői (a vidékiek hovatartozását azért tüntetjük föl, hogy látszódjék, mennyire nem Budapest-központú a műsor: Adamikné Jászó Anna, Holczer József (Kecskemét), Zimányi Árpád (Eger), illetve az újabb szerzők: Aczél Petra, Balog Lajos (Kiskunhalas), Dóra Zoltán (Vác), Láng Miklós (Balatonalmádi), Minya Károly (Nyíregyháza), Szilvási Csaba (Tatabánya), Pomozi Péter. 2010-től pedig megjelentek a legfiatalabb diáknyelvművelők: középiskolai és egyetemi hallgatók, akik majd egyszer átveszik a stafétát!
A műsor kitalálója tudományos megalapozottságú, de színes, érdekes, sokszereplős, a magyar nyelvért dolgozó értelmiség színe-javát megszólaltató műsort tervezett. Az első 150 adásban csaknem 50 nyelvész, irodalmár, néprajzkutató stb. kapott megszólalási lehetőséget. Hevenyészett számításunk szerint mára ez a szám 200 fölé emelkedett. A levelek, ímélek, a különféle újságokban megjelenő kritikák túlnyomó többsége látja és értékeli a legjobb szándékokat. A távolságtartó, ironikus kritikákból pedig tanulni lehet.
Egy utolsó statisztika: az 1000 adás 29.550 percnyi, 492,5 órányi, 22,5 napnyi műsoridő… Elérhetőség: tesz@radio.hu.
(Manyszi-hír)
19 hozzászólás
Nagyon szeretem ezt a műsort, amikor csak tehetem meghallgatom.
Szívesen meghallgatnám az elmulasztott adásokat az MR1 honlapjáról, gyakran előfordul azonban, hogy a letöltött hanganyag első három percében a sportműsor utolsó három percét hallhatom. Ez nagyon bosszantó.
…… úgy visszavágta, mint a kertajtót …., avagy …… úgy vágta vissza, mint a kertajtót ….. Melyik a jó? Mind a kettő nem lehet az.
Tisztelt Fehérdi Úr!
Irodánk nyelvi gyorsszolgálata készséggel áll rendelkezésére. Keresse tanácsadóinkat bizalommal!
Újabban nem találom a havi, részletes programot. Hol keressem? Kösz.
Nagyon kedvelem az utóbbi néhány hónap ötletes ,néha humoros nyelvjavitó műsorát .Ha lehetne egy javaslatom ;szeretném a /tud lenni, meleg tud lenni és hasonló nyelvi fertőző újdonság magyarázatát , használatának okát megtudni.
Ez hasonló szörnyűség mint egykoron a /pluralizmus és társai. Tisztelettel köszönöm ha válaszát olvashatom.
Köszönöm a levelet, igyekszem sort keríteni a kérdésre, de addig is, ha fölteszi a kérdést az ingyenes tanácsadó rovatunkban, munkatársaim elgondolkodnak rajta, és válaszolnak rá, üdvözlettel: Balázs Géza
Nagyon érdekes a Tettenért Szavak C.műsor főleg a régies szavak magyarázatai. SAJNÁLATOS MÓDON A MA FURCSA SZÓ ÖSSZETÉTELEKRŐL NEM ESIK SZÓ. Gyakran hallom Rádióműsorokban riportertőlás alanyától egyformán a következő: „meleg tud lenni”,fog tudni megjelenni. Szeretném lehetőleg adásban hallani a fenti szóösszetételek „magyarázatát. Kísértetiesen hasonlít az egykor csapból is bőven csurgó „plurarizmus,” és változatai . Régen a „macska fel van mászva a fára” jellegű beszédért büntetés járt.
Hol tart most a Tetten ért szavak? Hányadik adás?
1600. után, de pontosan nem tudom.
Tisztelt Balázs Géza Úr!
Egy alkalommal már kértem szíveskedjenek Az általam és mások szerint is új divatú „fog tudni megjelenni, Meleg tud lenni kifejezési mód magyarázatát közkincsé tenni. Egy elutasító válasszal is megelégszem;talán valaki olvassa felvetésemet. Tisztelettel:Sághy Attila
A marcius 31- i adasban emlitett keksz az angol „it takes the biscuit” kifejezes esetlen magyaritasa, jelentese: ez a legjobb; ez mindennek a csucsa.
Nagyon szépen köszönöm a kiegészítést! Tehát anglicizmus! BG
Tisztelt Balázs Géza Úr!
Sajnálom,hogy ismét jelentkezem.Egy alkalommal felvetett problémámra már kaptam némi visszajelzést miszerint munkatársa megkeres válaszukkal,ez a mai napig nem történt meg sajnos.
Továbbra is érdekel miért használják a köznyelvben é a sajtóban is a”meleg tud lenni” és ehhez hasonló szerintem szokatlan és nyakatekert kifejezésformát.Ha nem jelent nagy gondot nagyon szeretném olvasni szíves magyarázatukat. A továbbiakban nem zavarom csapatukat;lehet van fontosabb dolguk. Tisztelettel :Sághy Attila pelsoczy44@gmail.com
Tisztelt Sághy Úr! A Manyszi honlapján van egy ingyenes és nap 24 órájában elérhető Nyelvi tanácsadás rovat. Kérjük, hogy ott tegye fel a kérdését, és egészen biztosan 24 órán belül választ fog kapni. 9 éve működik a szolgáltatás.
Üdvözlettel: Balázs Géza
Kérem, hogy az okoz és szerez szavak helyes használatát magyarázzák el sok a médiákban megszólalónak, / ne OKOZZANAK kárt ősi szép nyelvünknek, nekem meg mérget miden alkalommal, hanem inkább SZEREZZENEK örömet, mert így kell / Isa ezt sok riporter, szerkesztő is tudhatná. Isa.
Ui. Több kellene mint szük 5 perc, és párhuzamosan új műsor is pl. ősi mogyeri szómagyarázo, meg tájszólásmagyarázó. Bocs de volna még egy-két ötletem mint az „öreg rábinak”.
Tisztelt Balázs tanár úr!
Lelkes hallgatója vagyok “Tetten ért szavak” című műsorának, őszintén szólva, mint minden nyelvművelő műsornak.
Tán öregszem, vagy mi a fene, de egyre inkább hajlok arra, hogy a magyarok sem tudnak magyarul. Több vesszőparipám is van, amit szívesen kifejtek egy alkalommal, ha érdeklődésére tarthat számot.
Ezek egyike a jelző és a jelzett szó kapcsolata a mondatban. Néha kacagtam, néha bosszankodtam, az “ideiglenes iraki kormány” fordulaton; gyakori volt a rádióban, amikor az politikailag aktuális volt. Nyilván nem a 8-9 ezer éves Irak ideiglenes, hanem az iraki ideiglenes kormány.
Ami miatt ezt most elővettem, a múlt héten egy fontos nyelvművelődési eseményre hívta fel a figyelmet, hogy hol és mikor kezdődik a “49. Magyar Nyelv Hete”. Nyilván az esemény megnevezése a “Magyar Nyelv Hete”, és így Ön nem hibázott, amikor elmondta az idézetteket, de én szívesebben hallottam volna valahogy így: itt és ekkor 49. alkalommal nyílik – vagy kezdődik – a “Magyar Nyelv Hete”.
Üdvözlettel: Kruzics István, Budapest
Tisztelt Professzor Úr! 2015-ös 12.hó 9.reggel halgattam a kedves jó tanácsait és megtetszettek a válaszai nagyon.A kérdésem csak annyilenne,hogy mondjuk helyesen azt Halászlé vagy pedig Hallé mert úgy gondolom, az a halászlé amibe maga a halász megmossa a lábát a hallé az amikor elkészitik a szakácsok!!Erre kérném a kedves válaszát ,hogy nyugodtan kérjem étteremben a Hal levet. Előre is köszönöm a megtisztelő kedves válaszát!! Tisztelettel Veréb István Paks.
Tisztelt Tanár Úr!
Érdeklődve és némileg csodálkozva hallgattam június 28-i műsorában a kitűnő tudós, mérnök, művészet kedvelő Konkoly Thege Miklós (1842-1916) nevének helyes kiejtéséről szóló ismertetését. Azért csodálkoztam, mert ezt a kérdést maga az érintett már több mint egy évszázada tisztázta, jómagam pedig az elmúlt hat évtizedben tucatnyi megemlékezésben és egy kis füzetben is leírtam.
Konkoly Thege Miklós nevét egyértelműen i betűvel: KONKOLI ejtik ki. Így ejtették ki elődei is amit alátámaszt, hogy elődei (a korábbi oklevelekben) „kétpontos y-al” írták a nevüket. Magam abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy beszélgethettem Konkoly Thege egykori munkatársaival és közvetlen ismerőseivel, akik egyértelműen mindig az i-betűs kiejtést használták. Mivel az elődök is így mondták a nevüket, nem lehet tetszés szerint megválasztani, hogy miként mondjuk ezt a nevet.
Még egy elterjed íráshiba, hogy gyakran kötőjelent tesznek a két megnevezés közé: Konkoly-Thege. Ez is tévedés sem a korábbi, sem hiteles kéziratokban nem tettek a két tag közé kötőjelet. (A téves írásmód alighanem az Országgyűlési Almanachból származik, amelynek szövegét a későbbiekben hitelesnek tekintették.)
Őszinte tisztelettel: Bartha Lajos