Czuczor Gergely–Fogarasi János-emlékkonferencia

2010. 11. 09. 6 hozzászólás

Időpont: 2010. december 6. 9.00–19.00
Helyszín: Magyar Kultúra Alapítvány Deák terem, Budapest, I., Szentháromság tér 6.

Bevezető szavak

A magyar nyelvtudomány történetének máig megkerülhetetlen alapműve a Czuczor–Fogarasi szótár. A Czuczor–Fogarasi-emlékkonferenciát szervezői a 19. század két kiemelkedő s a magyar nyelvtudományt meghatározó személyiségének, az általuk, az MTA támogatásával létrehozott talán eddigi legnagyobb „intézményes” munkának, A magyar nyelv szótárának (1–6., Pest, 1862–1874) szentelik.



Köztudott, hogy Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17.–Pest, 1866. szeptember 9.) és Fogarasi János (Felsőkásmárk, 1801. április 17.–Budapest, 1878. január 10.) életművét már keletkezésekor viták övezték. A magyar nyelv szótárának elvi alapjait és munkamódszerét (részben az ún. nyelvmetafizikai irányzatot, valamint a gyökelméletet) a később nyelvtudósok kevésbé tudományosnak, „naivnak” ítélték, s a magyar nyelvtudomány az elmúlt csaknem másfél évszázadban nem hasznosította az abban lefektetett gondolatokat. Nem nyelvészek sokszor, nyelvészek olykor fölvetették a CzF.-út tárgyilagos, kritikai felülvizsgálatát, s az abban lévő értékek újra fölfedezését. Ezért is kezdtek hozzá többen, több oldalról a CzF.-hagyomány feldolgozásának, a szótár teljes, illetve válogatott újrakiadásának. A Czakó Gábor által szervezett „Diófa-kör” harmadik éve gondolkodik a szótárról, a CzF.-útról. A Diófa-körben írók, természettudósok, zenészek és persze nyelvészek is az együttgondolkodás szándékával elmondják egymásnak, s most a nagyobb közönségnek is – értelemszerűen nem mindig azonos – véleményüket. A más tudományágak és a nagyközönség számára is érdeklődést keltő, a magyar nyelvtudományban alaposan nem kutatott, meg nem vitatott kérdéseket most az emlékkonferencián kívánja előtárni a Diófa-kör, illetve a hozzá kapcsolódó értelmiségiek.



Céljuk részben főhajtás a 19. századi, intézményes munkát végző két tudós teljesítménye előtt, részben a magyar nyelvtudomány egyik – vitatott – csúcsteljesítményének a mérlegre tétele: az azóta eltelt időszak tudományosságának, művelődéstörténeti-etimológiai, illetve mai kor szemiotikai, szemantikai, kognitív kutatásainak fényében – nemzetközi példákat is figyelembe véve. A kör tagjai nem titkolják, hogy a CzF.-ben olyan gondolatok vannak, amelyek hasznosak lehetnek a magyar nyelv múltjának, jelenének jobb megértésére, illetve anyanyelvünk alkotó továbbfejlődésének (végső soron megmaradásának) elősegítésére is.
A konferenciát a szervezők a nyelvi-nyelvészeti útkeresés egyik állomásának tekintik.



Gondolataikat a megbeszélés, a termékeny vita, az útkeresés szándéka ösztönzi. Nem zárkóznak el semmilyen ellenvéleménytől, és különösen örömmel fogadják a tudományosan megalapozott, „nyitott” megközelítéseket.
A Diófa-kör tagjai a konferencián bejelentett időpontban megkoszorúzzák a Kerepesi (Fiúmei úti) sírkertben Czuczor Gergely és Fogarasi János (kevesek által ismert) sírját. A konferencia teljes anyagát az Életünk című szombathelyi folyóirat közzéteszi.


Az előadások 20 percesek, az egyes tárgykörök után 10-10 perc megbeszélés.


Önkéntes résztvevői hozzájárulás: 2000 Ft/fő (Hang- és képfölvétel költségei, kávé, üdítő, bor, falatozás) tanulóknak 1000 forint.


Tervezett program:


9.00 MEGNYITÓ
Fekete György prof. emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke
Tudomány – nyelvtudomány – magyar nyelvtudomány
Levezető elnök: Czakó Gábor
Békés Vera (filozófus, tudományos főmunkatárs): A Nagyszótár körüli kortárs vitákról tudományfilozófiai megközelítésben
Bencze Lóránt (nyelvész, egyetemi tanár): A tudás dinamikája
Balázs Géza (nyelvész, egyetemi tanár): A megszakadt hagyomány… A CzF. és az azt követő magyar nyelvtudomány az idő mérlegén


11.00 Kávészünet


11.15-12.45 Levezető elnök: Pusztay János
Németh Renáta (nyelvész): A gyök fogalma a romantikus nyelvelméletben – fölolvassa Horváth Katalin
Czakó Gábor (író): Gyökrend, észjárás, nyelvépítés
Horváth Katalin (nyelvész): Czuczor és Fogarasi a szócsaládokról – a szavak egyenes ági és oldalági rokonsága
Győri-Nagy Sándor (nyelvész, kultúrökológus): Kultúrjelentések nyelviesülése: a hang és az érzet, a gyök és a képzet.


12.45–13.30 Falatozási szünet, beszélgetés


13.30–15.30 A CzF. máig tartó hatása
Levezető elnök: Bencze Lóránt
Pusztay János (nyelvész, egyetemi tanár): Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról.
Pomozi Péter (nyelvész, egyetemi docens): A szabályos hangmegfelelés dicsősége és viszonylagossága
Oláh Annamária (fizikus, Bolyai-kutató): Bolyai János és a gyökök
Kiss Gábor (nyelvész, kiadóigazgató): A Czuczor-Fogarasi Szótár helye a magyar szótárirodalomban


15.30 Kávészünet


15.45–18.30 Kitekintés nyelvtudományból
Levezető elnök: Balázs Géza
Juhász Zoltán (kutatómérnök, népzenész): Gépi adatbányászat a Czuczor-Fogarasi szótárban.
Alexa Károly (irodalomtörténész, főszerkesztő): A Szótár mint regény
Molnár Zsolt (szervező) – Czeglédi Cecília (tanító): A gyökrend oktatásáról
Bérczi Szaniszló (csillagász, egyetemi docens): Magyar nyelvkémia
Móser Zoltán (tanár, fotóművész): Czuczor Gergely népdalai
Czuczor Gergely népdallá lett verseiből Szikora Réka énekel, Juhász Zoltán furulyán játszik.


Zárszó


Szervezők: Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Kultúra Alapítvány, Diófa-kör

6 hozzászólás

#1 Holop Ferenc 2010.12.28.15:42:28

Tisztelettel köszöntöm a rendezőket s egyben a segítségüket kérném.
Dr. Horváth Katalin nyelvész / szül. 1944-ben Naszvadon/ elérhetősége után érdeklődnék.
Naszvad, községi televíziójának szerkesztője vagyok s ha információim pontosak
Dr. Horváth Katalin Naszvadi születésű. Egy riport erejéig szeretnék vele találkozni. Amennyiben tudnak segítteni, előre is megköszönném.
Tisztelettel Holop Ferenc Naszvadról

#2 iroda 2010.12.29.09:06:48

Tisztelt Szerkesztő Úr: itt nyilvánosan nem adhatjuk meg Horváth Katalin címét, egyébként tudomásunk szerint őróla van szó. Kérjük, írjon az iroda-kukac-e-nyelv.hu címre, és ott segíteünk!

#3 Krizsa Katalin 2012.01.24.09:15:57

2011 decemberében jelent meg Krizsa Katalin, Karvaly Katalin: @Hun gár ha hungár? – Hol lakott a táborlakó? című magyar-héber összehasonlító gyökszótára. 1008 oldal, két kötet, izraeli magánkiadás. 6 könyv, mint köteles példányok, a budapesti OSZK-ban van. A szines nyomtatású könyv kis példányszámú megjelenése folytán a kereskedelmi forgalomba egyelőre nem kerülhetett be.
Fontos megjegyzés: a szerzők a gyököt 1 vagy 2 mássalhangzóból álló vázként és nem szavakként értelmezik.

#4 Krizsa Katalin 2012.01.24.09:17:30

Krizsa Katalin, krizsa@inter.net.il

#5 Bender Márk 2014.08.20.03:59:23

Minden izraeli magánkiadású könyvből köteles leadni a kiadó 6 pld.-t az OSZK-nak?…

#6 Bakos József 2014.08.21.16:36:29

Kedves Bender Márk!

Mindent megtudhat itt:

60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról

Üdvözlöm

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra