ELTE 375

A nyelvek is főszerepet kaptak az egyhetes rendezvényen. Érdekes előadások hangzottak el többek között az egyetem egykori és mostani nyelv- és kultúraápoló tevékenységéről.

A felújított Gólyavári esték sorozatban Kiss Jenő Ember és nyelv címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, nagy az esély, hogy a trianoni határok nyelvi határokká válnak, és csak sikeres közösségnek lehet sikeres nyelve. Az ünnepségsorozatban Dezső Tamás dékán többször is kiemelte az egyetem kultúra- és nyelvápoló szerepét. A magyar nyelv és irodalom oktatása például 1791-ben indult meg. (Jövőre lesz a 220. évforduló.) Az egyes tudományterületek, tanszékek történetének áttekintése során érdekes volt tapasztalni a korok lenyomatát az oktatásban. A magyarnyelvűség bevezetése előtt, 1841-ben például megkérdezték a karokat, hogy hogyan állnak a kérdéshez. Az orvosok voltak a legkészségesebbek, a jogi és a teológiai kar nem ellenezte, a bölcsészeti kar a latin mellett döntött, mert „a magyar nyelv még nem alkalmas a különféle tudományok színvonalas kifejtésére”. És másfél évtizeddel később már alkalmas lett. Egy évszázaddal később újabb fordulat: 1950-ben csaknem megszűnt az angol- és németoktatás. Balázs Géza az egyetem változó tannyelvét, oktatási módszereit, valamint beszédművelő tevékenységét (1938-tól Jó magyar ejtési verseny, majd hatszori újraindulással: Egyetemi anyanyelvi napok) ismertette. A jövő évekre tekintve elmondta, hogy újabb fordulat előtt állunk. Az informatikai világ a nyelveket, kultúrákat és a bölcsészettudományokat megváltoztatja. November 12-én összegyetemi fáklyás felvonulással, emléktábla avatással  emlékeztek meg az ELTElt 375 évről.

(Manyszi-hír)