-nák, -nék

A -nák, -nék nyelvtani használatának szabályára lennék kíváncsi.

A -nék toldalék a feltételes mód, alanyi ragozás, egyes szám első személyű igékhez járul, függetlenül attól, hogy az ige mély vagy magas hangrendű: „Csak egy pohár vizet kérnék”; „Ha meglátnám Erzsit a falu szélén, így kiáltanék:…”; „Nem laknék szívesen ilyen helyen”; „Ha látnék egy szép pulóvert, rögtön megvenném”; stb.

A -nák toldalék ezzel szemben a feltételes mód, tárgyas ragozás, többes szám harmadik személyű igealakokban jelenik meg: „Ha meglátnának engem, biztosan ezt kiáltanák:…”; „Ezt az országot biztosan nem laknák ennyien, ha nem lenne ilyen gazdag”; „Ha ezt a barátaim látnák, biztosan nagyon meglepődnének”; stb.

A Magyar nyelvhasználati szótár (szerk. Balázs Géza – Zimányi Árpád, Pauz-Westermann, Celldömölk, 2007.) is ír erről a kérdésről. Az adott szócikk szerint az ún. nákolás (vagyis a -nák toldalék megjelenése a feltételes mód, alanyi ragozás, egyes szám első személyű igealakokban) a mindennapi nyelvhasználatban és a nyelvjárások némelyikében szokásos jelenség. Ez „nyelvjárási szinten elfogadható, de a köznyelvben kerülendő” – írják a kötet szerzői (176. o.).
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.