Czuczor–Fogarasi, 2010. – Beszámoló az emlékkonferenciáról

A Magyar Művészeti Akadémia és a Diófa-kör szervezésében 2010. december 6-án nagy érdeklődés mellett lezajlott a Magyar Kultúráért Alapítvány székházában az első Czuczor–Fogarasi-emlékkonferencia.

A magyar nyelvtudomány történetének máig megkerülhetetlen alapművét, az MTA megbízásából és támogatásával elkészült, 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes Czuczor-Fogarasi szótárt vizsgálták annak a konferenciának a résztvevői, amelyet „A magyar nyelv természeti rende” címmel rendeztek a Magyar Kultúra Alapítvány székházában.

CzF.
A Magyar Művészeti Akadémia és a Diófa-kör szervezésében 2010. december 6-án nagy érdeklődés mellett lezajlott a Magyar Kultúráért Alapítvány székházában az első Czuczor–Fogarasi-emlékkonferencia, melynek fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök volt. Védnöke Makovecz Imre építész.
Az emlékkonferencia célja volt A magyar nyelv szótárának vizsgálata, elhelyezése kora tudományában, máig élő értékeinek föltárása, szembesítése a későbbi nyelvfölfogással, korszerű matematikai-nyelvészeti módszerek, továbbá a Szótár nyelvszemléletének és taníthatóságának bemutatása, párbeszéd kezdeményezése nyelvészetünk és a nemzet között.

Előadók
Az ülésnapot Fekete György prof. emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke nyitotta meg.

Előadók és előadások – az elhangzás sorrendjében:
Békés Vera (filozófus, tudományos főmunkatárs): A Nagyszótár körüli kortárs vitákról tudományfilozófiai megközelítésben
Bencze Lóránt (nyelvész, egyetemi tanár): A tudás dinamikája
Balázs Géza (nyelvész, egyetemi tanár): A megszakadt hagyomány… A CzF. és az azt követő magyar nyelvtudomány az idő mérlegén
– vita
Németh Renáta (nyelvész): A gyök fogalma a romantikus nyelvelméletben – fölolvasta Horváth Katalin
Czakó Gábor (író): Toldalékoló nyelv-e a magyar, vagy elvonó?
Horváth Katalin (nyelvész): Czuczor és Fogarasi a szócsaládokról – a szavak egyenes ági és oldalági rokonsága
Győri-Nagy Sándor (nyelvész, kultúrökológus): Kultúrjelenségek nyelviesülése: a hang és az érzet, a gyök és a képzet
– vita, ebédszünet, beszélgetés
Pusztay János (nyelvész, egyetemi tanár): Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról.
Pomozi Péter (nyelvész, egyetemi docens): A szabályos hangmegfelelés dicsősége és viszonylagossága
Oláh Annamária (fizikus, Bolyai-kutató): Bolyai János és a gyökök
Kiss Gábor (nyelvész, kiadóigazgató): A Czuczor-Fogarasi Szótár helye a magyar szótárirodalomban
– vita
Juhász Zoltán (kutatómérnök, népzenész): Gépi adatbányászat a Czuczor-Fogarasi szótárban.
Alexa Károly (irodalomtörténész, főszerkesztő): A Szótár, mint regény
Molnár Zsolt (szervező) – Czeglédi Cecília (tanító): A gyökrend oktatásáról
Bérczi Szaniszló (csillagász, egyetemi docens): Magyar nyelvkémia
Móser Zoltán (tanár, fotóművész): Czuczor Gergely népdalai
Czuczor Gergely népdallá lett verseiből Szikora Réka énekelt, Juhász Zoltán furulyázott.

Eredmények
Az egész napos rendezvényen száznál többen vettek részt, és az egyes előadás-sorozatokat élénk, szakszerű, oktatási kérdéseket is fölvető vita követte. Az előadások és a vita során kiderült, hogy
– Czuczor Gergely és Fogarasi János kiválóan ismerte kora – az ún. romantika – nyelvtudományát, s annak eredményeit fölhasználta a Szótár készítése során, ennél fogva a mű egyáltalán nem nevezhető „tudománytalannak”, mi több, számos meglátása egybecseng a legújabb nyelvészeti elméletekkel;
– a Szótár remekül elviseli a természettudományok szempontjaival való összevetést;
– a Szótár alkalmas leírása a magyar nyelvnek, szakkifejezéseinek indokolatlan lecserélése súlyos módszertani gondokat okozott;
– Szótár hívei és bírálói képesek párbeszédre;
– az Emlékkonferencia folytatásra érdemes további kutatók és témák bevonásával;
– alapvető nemzeti érdekünk, anyanyelvünk helyes ismerete, oktatása és ápolása igényli a Czuczor-Fogarasi Szótár eredményeinek alkalmazását.
A Konferencia összes előadásának teljes szövegét közölni fogja a Szombathelyen megjelenő Életünk c. folyóirat 2011/1. száma. (CzG)

Visszhangok
Az mta.hu szerkesztősége interjút készített Balázs Gézával és Mártonfi Attilával a konferenciáról, illetve a szótárról.  A teljes interjú itt olvasható: www.mta.hu.

„A magyar szellem nagy teljesítménye”
A máig legnagyobb befejezett magyar értelmező és etimológiai szótár 122 ezer címszavával óriási történelmi dokumentum, a magyar szellem nagy teljesítménye – értékelte az mta.hu-nak nyilatkozva Balázs Géza nyelvész, az Akadémia két egykori tagja, Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő, nyelvtudós és Fogarasi János nyelvtudós, jogász művét. A szakmabeliek által „Czuczor-Fogarasi”-ként ismert és emlegetett munkáról a konferencia egyik előadását tartó nyelvészprofesszor úgy vélte: kritikai szemléletű vizsgálata nyomán még ma is jó kiindulópontja lehet tudományos kutatásoknak. Balázs Géza emlékeztetett arra, hogy a szótárt már a keletkezésekor viták övezték, azután pedig százötven évig elhallgatták. – A kritikusok egyik legfontosabb kifogása azt volt, hogy a szerzők nem ismerték el a finnugor nyelvrokonság primátusát, hanem az összes nyelv közötti kapcsolatot hangsúlyozták – mondta a nyelvész. A professzor hozzátette, hogy a szerzők felfogása nem „finnugorellenes”, hanem pusztán kitekintő volt: a világ összes nyelvében keresték a párhuzamukat.

Az ELTE tanára szerint azért is sokszor bírálták Czuczort és Fogarasit, mert ők a magyart a korabeli elterjedt nézet szerint úgynevezett gyöknyelvként határozták meg. A gyöknyelvek nemcsak tövekre, hanem mássalhangzós-magánhangzós alapképletekre bonthatók, ilyenek például a sémi nyelvek. Ez a tendencia a magyar nyelvben is fölfedezhető, igaz, nem következetesen mutatható ki.  A későbbi nyelvtudósok elsősorban ezek miatt ítélték „naivnak”, sőt „tudománytalannak” a művet, s a magyar nyelvtudomány az elmúlt csaknem másfél évszázadban nem hasznosította az abban lefektetett gondolatokat, pedig Czuczor Gergely és Fogarasi János életművéből igazi értékként maradt fenn a magyar nyelv valódi jellemzőit bemutató színessége, tudományos nyitottsága, a nyelv és a kultúra kapcsolatának, valamint az anyanyelvhez való érzelmi viszonynak a hangsúlyozása – sorolta a másfél évszázad múltán is követendő szempontokat Balázs Géza. A professzor szerint a szótár nyelvtörténeti munkaként ma is fontos, de kritikával kezelendő forrást jelent a szakembereknek. Czuczorék számos igazságát azóta a szemiotika, a hangmetafora tesztek, az antropológiai és a kognitív nyelvészet bizonyította – csak senki nem hivatkozik rájuk.

A konferenciát szervező, Czakó Gábor író által életre hívott Diófa-kör immár harmadik éve gondolkodik, hogy melyek azok az elemek, amelyek hasznosíthatók lehetnek a „Czuczor-Fogarasi”-ból a magyar nyelv múltjának, jelenének jobb megértésében, illetve anyanyelvünk alkotó továbbfejlesztésének, végső soron megmaradásának elősegítésében is. Balázs Géza szerint a magyar nyelv jövője szempontjából is fontos lehet a mű tárgyilagos vizsgálata, például a gyökelvűség, a jelentésviszonyok áttekintése, de például a nyelvtanoktatásban is hasznosíthatók lehetnek Czuczorék meglátásai, ötletei.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Szótári Osztályán naponta forgatják a kutatók a „Czuczor-Fogarasit” – mondta az mta.hu-nak az intézmény tudományos segédmunkatársa. Mártonfi Attila szerint A magyar nyelv nagyszótárának elkészítésében részt vevő szakemberek számára két okból is fontos forrás a hatkötetes mű: egyrészt ez az első terjedelmesebb magyar értelmező szótár, így a nagyszótári szócikkek végén mindig megjelennek a rá való hivatkozások, másrészt a 19. század közepének szókészletéről részletekbe menő tájékoztatást nyújt a 21. század kutatójának is. Van azonban olyan jellegzetessége ennek a műnek, ami a ma átlagos szótárforgatója számára is egyedi: eligazít a településneveknek a nyelvérzék számára sokszor bizonytalan helyviszonyragozásában. – Azt minden magyar anyanyelvű tudja, hogy a Miskolcon vagy a *Miskolcban e a megszokott toldalékolás, de kisebb települések esetében sokszor jelent segítséget a „Czuczor-Fogarasi” – mondta Mártonfi Attila, aki Balázs Gézához hasonlóan etimológiai szempontból tartja – már megjelenése idején is – elavultnak a múlt századi munkát. A nyelvész ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Czuczor és Fogarasi nyomdokain haladva, az ő munkásságukra is támaszkodva írta meg Ballagi Mór A magyar nyelv teljes szótára című művét, és a később keletkezett értelmező szótárakon is érezhető a hatásuk.

Mártonfi Attila úgy véli: a tudományos alapokon nyugvó egynyelvű nagyszótár műfajának jelentős haszna van számos tudományág képviselője, de a művelt nagyközönség számára egyaránt. A vitathatatlan presztízsfunkció, illetve az egyes nyelvek dokumentálása mellett egyebek között szókészleti, nyelvészeti, lexikológiai, morfológiai és szemantikai kutatások alapja lehet. A nyelvészeken kívül pedig kultúrtörténészek, irodalmárok, technikatörténészek is használhatják. A tudományos munkatárs tájékoztatása szerint A magyar nyelv nagyszótára első két kötetének 2006-os megjelenése óta elkészült a harmadik anyaga is, de a feladat még hosszú évekre, sőt évtizedekre is munkát adhat az ezzel foglalkozóknak. Mártonfi Attila kiemelte, hogy a szótár forrása a 27 millió szövegszónyi elektronikus Magyar történeti szövegtár, a mintegy 6 millió cédulából álló archivális gyűjtemény, amelyet a 19. század végétől a 20. század közepéig hoztak létre, valamint egy több millió szövegszavas, szintén elektronikus kiegészítő szövegtár.

(vb-)

Képek
A konferenciáról képek tekinthetők meg itt:
http://www.facebook.com/album.php?aid=51740&id=112300158787554&ref=mf