főnévi jelzők, atomnyaláb-diagnosztika

Jelzőként használt főnevek esetén azokat a jelzett szóval minden esetben egybe, többszörösen összetett szó esetén pedig kötőjellel kell írni? A konkrét kérdés: atomnyaláb diagnosztika, vagy atomnyaláb-diagnosztika a helyes írásmód?

A főnévi jelzős szerkezetek helyesírásáról az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványa a 114. oldalon tájékoztat:
„A foglalkozást, kort, minőséget, csoportot jelölő főnévi jelzőket külön kell írni a jelzett szótól, pl. «mérnök bátyám», «gyermek király», «ajándék könyv». A főnévi jelző rendeltetése olykor egyszerűen a nyomatékosítás: «csuda jó», «kutya hideg». Ebben a kategóriában kivételes írásmódú a «csodaszép» összetétel, jóllehet funkcionálisan nem különbözik a «csoda jó» szókapcsolattól. A főnévi jelzőkön belül külön altípust alkotnak a némileg összeforrottabb alakulatok: «tanár úr», «tanító néni», «mérnök kolléga». Ugyancsak a főnévi jelzős szószerkezetek közé tartoznak a szakokat kifejező szókapcsolatok: «matematika szak», «történelem szak». Akárcsak a tanszékek az ilyen típusú kifejezésekben: «matematika tanszék», «történelem tanszék». Ezzel szemben a fajtajelölő főnévi jelzős szerkezeteket egybe kell írni: «akácerdő», «kölyökkutya», «lakatosmester».
A főnévi jelzős szerkezetek egybe- és különírásában (pl. «vendégművész» de «vendég bácsi») azért nem teljes érvényű a megkülönböztetés, mert a hagyomány kivételeket teremtett. A főnévi előtagból és főnévi utótagból álló összetételek és szószerkezetek helyes rögzítését tovább nehezíti az a tény is, hogy összetételt alkotó két főnév között vagy birtokos jelzős vagy jelentéssűrítő viszony van, s a hagyományos írásmód miatt előfordul, hogy az ilyen típusú összetételeket is külön kell írni.”

Az „atomnyaláb-diagnosztika” jelentéssűrítő összetétel, vagyis nem vezethető vissza formailag egyetlen szószerkezetre, hanem mondatrészletté alakítható át különféle morfológiai változtatásokkal („atomnyalábok segítségével végzett diagnosztika”). Ezért egybeírandó lenne (Helyesírás, Osiris Kiadó, 119. oldal), de mivel kettőnél több összetételi tagból áll, és meghaladja a hat szótagot, kötőjellel írandó.
Az, hogy egy szó többszörösen összetett (kettőnél több összetételi tagból áll), önmagában még nem ok a kötőjeles írásra; ezeket a szavakat is csak akkor kell kötőjellel írni, ha meghaladják a hat szótagot (mint pl. a kérdezett szó). (Helyesírás, Osiris Kiadó, 128. oldal)


A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.