gyógynövényekkeli

Helyes-e, ha a „gyógynövényekkeli gyógyítás” és az „apjátóli félelmében” alakulatokkal élünk. Jókai Mór műveiben is találkoztam hasonlókkal: „részrőli”,”emberekkeli”,”mértékbeni”, „irántai”.

A kérdezett szóalakok (gyógynövényekkeli, apjátóli, részrőli stb.) a 19. század magyar írásbeliségében sokszor fordultak elő. A 19. század eleji nyelvújítók mintájára terjedtek el ezek a formák: amikor ragos szóalakhoz (emberekkel) további képzőt illesztettek (emberekkel+i). Kétségtelen, hogy ezzel az eljárással bonyolultabb jelentésviszonyokat lehet tömörebb szóalakkal visszaadni, mégis ellenkeznek nyelvünk szóképzési szabályaival, amely szerint a ragok lezárják a szót. A Nyelvművelő kézikönyv (2/862) helyteleníti ezeket: ügyfelekkeli bánásmód (helyesen: ügyfelekkel való bánásmód), de hozzáteszi: „A meghonosodás, a nagymértékű elterjedés azonban itt is kibővítheti a régi nyelvtani szabályokat.” Az effajta -i képzős formák terjedéséhez nagyban hozzájárult a való segédszótól való (oktalan) tartózkodás is. Mivel valóban használták e formákat a 19. század klasszikus írói (így Jókai is), egyfajta mintaként is szolgálhatnak. Ennek ellenére mai nyelvérzékünk is tartózkodik az efféle tömör, sokszor nehezen értelmezhető formáktól, leginkább a hivatalos vagy hivataloskodó stílusban fordulnak elő, a köznyelvben, beszélt nyelvben aligha.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.