mondatkezdés mutató névmással

Szeretném megtudni pontosan, hogy általános iskola alsó tagozatában azt tanítják-e: mondatot nem kezdünk „ilyen, olyan, azért” szóval. Én úgy emlékszem, ezt a szabályt tanították nekünk.

A mondatkezdő szavakkal kapcsolatban több nyelvi babona kering, például: „hát” szóval nem kezdünk mondatot. Nyelvtanilag sem ez, sem az nem indokolható, hogy mutató névmások nem állhatnak a mondat élén.
Az „ilyen, olyan, azért” szavak alkalmasak arra, hogy kapcsolatot teremtsenek a szöveg egy-egy korábbi vagy későbbi elemével. A visszautalás (anafora) vagy előreutalás (katafora) mondatkezdő helyzetű mutató névmással is történhet. Állításomat két szépirodalmi példával szemléltetem.
Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli című versének kezdetén az „Ezt” mutató névmás előreutal a később említett gyümölcsökre. Tóth Árpád: Elejtetted a napot című versének egyik mondata pedig „Azért” szóval kezdődik. Ez a mutató névmás visszautal az előző versszak víziójára.

„Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.”

(Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli)

„És egy furcsa vízió
Vad erővel elkapott.
Úgy éreztem: kezeid
Tartották ma a napot.

Azért volt oly különös,
Minden fénynél édesebb,
És én ezt csak most tudom,
Amikor már este lett”

(Tóth Árpád: Elejtetted a napot)

Természetesen a mutató névmások így illusztrált használata nemcsak a szépirodalomra érvényes.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.