Olvastam egy cikk címét: A vártnál kisebb a külkerhiány.
Használható-e a külker mint szó?
A ‘külkerhiány’ alak a külkereskedelemi hiány rövidítése. Számos példát találhatunk nyelvünkben az ehhez hasonló rövidítésekre: nagykeráron – nagykereskedelmi áron, kiskeráron – kiskereskedelmi áron stb. Önálló lexikai egységként azonban egyik mérvadó szótárunk sem emliti őket, ezért valószínűsíthető, hogy inkább jelzős összetételek rövidítéseként élnek ezek az alakok (erre utalnak a fenti példák is). Ez persze nem jelenti azt, hogy önállóan nem használhatják őket, hiszen a diák- és ifjúsági nyelvben is hallhatunk hasonlókat tantárgyak megnevezésénél: „Holnap megyek külkerből vizsgázni.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.