Nyelv és Google-galaxis

2011. 02. 16. 2 hozzászólás

Ma délután (2011. február 16-án) volt a Gutenberg-galaxistól a Google-galaxisig előadás-sorozat első előadása. Bódi Zoltán előadásának címe A világháló új nyelve volt.

A Kodolányi János Főiskola főiskolai tanára, tanszékvezető-helyettese az előadás elején tisztázta az információs társadalom, illetve ezzel kapcsolatban az információ fogalmát. Információnak akkor számít egy adat, ha ehhez tudás és kommunikáció is kapcsolódik. Az információs társadalommal négy fő tényező függ össze: az IKT-eszközök használata, a gazdasági és foglalkozási szerkezet módosulása, a fizikai-földrajzi távolságok változása, ezeken kívül nem elhanyagolható a kultúrára gyakorolt hatása sem. Az eszközökkel kapcsolatban Bódi Zoltán az ultramobilitást, az ultrakonvergenciát és a kapacitív (ujjal érinthető-kezelhető) jelleget emelte ki. Ezután négy fő forgatókönyvet ismertetett: a Google–Android-, a Facebook-, a Twitter- és az Apple-forgatókönyveket. Az új IKT-kultúra új stratégiákat is jelent: a figyelemfelkeltés, az írás és olvasás, a diskurzus és a forráskezelés megváltozott stratégiáit. Szlengszerű, titkos nyelvnek számít az ún. leet-speak, amely „a szimbolikus írásbeliség csúcsa”, a betűk és számok vizuális hasonlóságán alapul, így helyettesítheti például az A betűt a 4-es számjegy, az I-t az 1, E-t a 3, a G-t a 6. Az előadást a Santiago Posteguillo nevéhez fűződő netnyelvészet (netlinguistics, 2002) alapelveinek lefektetése zárta.

Az előadás nagy sikerű, teltházas volt, az ELTE BTK egyik nagyelőadója, az A/428-as majdnem teljesen megtelt.

Egy hét múlva, február 23-án Balázs Géza Az internet filozófiája és Veszelszki Ágnes Az internet nyelvészete: a digilektus című előadását hallgathatja meg az érdeklődő közönség. Balázs Géza az internet filozófiája kapcsán arról beszél majd, hogy az internet világa nemcsak nyelvhasználatunkra, hanem gondolkodásunkra is hat, és sok jel mutat arra, hogy a „Gutenberg-galaxishoz” hasonló, nagymérvű változások, átalakulások zajlanak, sőt a kulturális paradigmaváltáson túl egyfajta evolúciós „megugrás” történik. Erre a társadalmak nincsenek fölkészülve. A technikai fejlődést a gondolkodásmód, a psziché lassan képtelen követni. Veszelszki Ágnes előadásának kulcsfogalma a digilektus. A digilektus a digitális kommunikáció sajátos nyelvváltozata – ennek pragmatikai, szövegtani, grammatikai és formai jellegzetességeit mutatja be az ELTE tanársegédje. Ezután pedig példákat hoz arra, miképpen befolyásolja az írott szövegeket (például az ún. dialógusleveleket, az iskolai fogalmazásokat és dolgozatokat, a reklámokat), illetve a spontán szóbeli társalgást a digitális kommunikáció.

Az előadás-sorozat szervezői Balázs Géza és Bódi Zoltán. A résztvevő intézmények az ELTE, a KJF, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda. Helyszíne az ELTE BTK (Múzeum krt. 4.) A épületének 428-as terme. Időpontja: szerdánként 16 órától.

(szki)

2 hozzászólás

#1 szi 2011.02.16.22:34:37

Bódi Zoltán előadásának jó pillanata volt, amikor a Leetspeakről beszélt, ezt a szimbolizáció csúcsának nevezte. A Ls egy titkosnyelv, amely a számok és a betűk hasonlóságán alapul, pl. 1 = I, w45 = was, j4ck3d = jacked…

#2 Béla 2011.02.17.10:03:31

ez benne van a cikkben is, szi kiegészíti szkit?
“Szlengszerű, titkos nyelvnek számít az ún. leet-speak, amely „a szimbolikus írásbeliség csúcsa”, a betűk és számok vizuális hasonlóságán alapul, így helyettesítheti például az A betűt a 4-es számjegy, az I-t az 1, E-t a 3, a G-t a 6.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra