állatnevek helyesírása

2011. 02. 22.

Az összetett állatfajtanevekben az előtagot – mivel már nem szorosan minőségjelzői szerepű -, egybeírnám a species nevével. A laposkeszeg fajnévnél pl. nagyon zavaró volna a javasolt különírás, ugyanis lapos (testalkatú) keszeg igen sok van (szinte mind olyan). A rétifarkas és még számtalan kételemű fajnév esetében is teljesen félrevezető a különírás!

Szaknyelvi helyesírási kérdésekben a szaknyelvi szótárak, jelen esetben az állatnévi szabályozások és szójegyzékek írásmódjához célszerű igazodni. Az Osiris Helyesírás is ezeket vette alapul, megtalálhatók a bibliográfiai jegyzékében, a Magyar helyesírási szótár ezeket jelentős részben (feltehetőleg inkább figyelmetlenségből, mint koncepcióból) figyelmen kívül hagyta:
* Gozmány László 1994. A magyar állatnevek helyesírási szabályai. Folia Entomologica Hungarica – Rovartani Közlemények, 55. 429–445.
* Jávorka Levente – Fábián Pál – Hőnyi Ede (szerk.) 1995/2000. Az állatfajtanevek helyesírása. Állattenyésztés és Takarmányozás, 44. 465–470. = Acta Agraria Kaposváriensis, 4. 82–86.
* Priszter Szaniszló 1998. Növényneveink. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
Az állat- és növénynevek helyesírását az Osiris Helyesírás a 138. oldalon tárgyalja. Röviden így foglalja össze ezeket:
– Egybeírandók (illetve a helyesírás általános szabályai szerint kötőjellel tagolandók) a nemi, illetve nemzetségnevek (pl. százlábú, meztelencsiga, kagylós-levéllábúrák), a faji jelző nélküli fajtanevek (pl. siketfajd, kékfarkú, mételykóró-levelész; gólyahír, lopótök, sárgarépa), valamint a főnévi (vagy annak tekintett) faji jelzős fajnevek (pl. arankaormányos, Atlasz-pillangó, seprűzanót)
– Kötőjellel kapcsoljuk a fenti eseteken kívül az élősködő növényeknél a gazdanövény-előtagot is (pl. borostyán-vajvirág, kakukkfű-aranka).
– Különírandók a melléknévi (vagy annak tekintett) faji jelzős főnevek (pl. amerikai hód, barna varangy, földi rinya). Kivétel ez alól néhány hagyományosan egybeírt melléknévi jelző. Állatneveknél például: ál-, arany-, bíbor-, ezüst-, hamis-, közép-, óriás-, remete-, smaragd-, törpe-, vak-, vándor-; növényneveknél például: dísz-, futó-, vad-; illetve a szenvedő értelmű -ó/-ő képzős melléknévi igenevek. Szintén különírandók a fajon belüli egységek jelzős elnevezései (pl. déli lappantyú, tátrai hölgymál, közép-európai örvös rigó), a fajtanévi jelzős szerkezetek (pl. cigája juh, cornish tyúk, komondor kutya).
– A nem, illetve nemzetség feletti egységek elnevezései hol egybe, hol különírandók nyelvtani felépítésüknek, illetve a jelentésváltozás bekövetkeztének megfelelően (pl. bélüregnélküliek, csupaszlégyfélék, félmajmok; de: csontos halak, szélesorrú majmok, tobozos nyitvatermők). Hagyományosan egybeírandó néhány kategórianév is: csövesvirágúak, lombosmohák, vízipáfrányok. (TB)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra