Az internet filozófiája és nyelvészete

2011. 03. 03. nincs hozzászólás

A Gutenberg-galaxistól a Google-galaxisig előadás-sorozat második alkalmán, 2011. február 23-án két előadást hallhatott a nagy számú érdeklődő közönség.

Előbb Balázs Géza beszélt az internet filozófiájáról, majd Veszelszki Ágnes a digitális kommunikáció nyelvi vonatkozásairól.

Balázs Géza az internetnek (és tágabban a digitalizációnak) a kultúrára gyakorolt hatásait gyűjtötte össze, részint saját megfigyelései, vizsgálatai alapján, részint pedig Ropolyi László Az internet természete című munkáját felhasználva és az ott felvetetteket továbbgondolva.  Az előadó felhívta arra a változásra a figyelmet, hogy az ismeretszerzés módja a korábbi lineáris helyett holisztikus természetűvé kezd válni (vagy már azzá is vált). A műveltségközpontú tájékozódás helyét a keresésközpontú információszerzés veszi át. A technikai eszközök konvergenciája mellett beszélhetünk a régi-új szövegtípusok kapcsán az íráshagyományok konvergenciájáról is (Balázs Géza végigvezette ezt a folyamatot a képírás, a rovásírás, a szótagírás, a betűírás mai, digitális korszakbeli megfelelőin keresztül). A többször idézett Ropolyi szerint az internet „kihelyezett gondolkodás”, amelyben az emberiség kultúrája reprezentálódik: a tudás re-formációja tehát. Az emberi képességek átalakulásának lehetünk tanúi e korszakban, míg korábban az akarat, majd az érzékek, aztán az akarat, utána az ész uralta az ember cselekedeteit, manapság mindezen tényező közrejátszik a cselekvésben. Kérdéses, mi következhet ez után? Balázs Géza kiemelte, hogy egyre több e- kezdetű szóalkotásunk (és ezzel együtt kutatási terület) keletkezik: e-retorika, e-pedagógia, e-nyelv… Mindezekről még szó lesz a féléves előadásfolyamban.

Veszelszki Ágnes előadásának címe Az internet nyelvészete. A digilektus volt. Az előadás bevezetőjében – mintegy Balázs Géza gondolatait folytatva – a digitális kultúráról esett szó. Több szerző (Bauman, Frindte, Baudrillard, Varnelis) nyomán kijelenthető, hogy a digitalizáció egyúttal új kultúrkorszakot is jelent. Az idézett szerzők különféle metaforákkal szemléltetik e korszakváltást: a modern kor metaforája a fotópapír (egyszer használható, a már rögzített információ megmarad rajta; kulcsszó: termelés); a posztmodern kort a videószalag jelöli (újrajátszható, felülírható, módosítható; kulcsszó: újrafelhasználás); ezekkel szemben a poszt-posztmodernt információs szupersztrádának, a hálózatok promiszkuitásának, hálózati kultúrának szokás nevezni (kiegészítő anyagok). Ezen új paradigma jellemzői közé az információmennyiség exponenciális növekedése, a szöveg linearitásának felfüggesztődése (hipertext), a digitális műfajok pluralizálódása, valamint az internetes literalitás kiemelt szerepe tartoznak. Veszelszki Ágnes bemutatta az új nyelvváltozatot, a digilektust (a digitális média nyelvhasználati módja), elhelyezte a nyelvváltozatok rendszerében, részletesen, sok példával szemléltetve bemutatta szövegtani-pragmatikai, lexikai, grammatikai és formai sajátosságait. A prezentáció második felében a digilektusnak a számítógéptől elszakított kommunikáció szövegtípusaira kifejtett hatásáról volt szó: a digilektus jellemzőit felmutató kézírásos levelekre, jegyzetekre, iskolai dolgozatokra, szóbeli társalgásbeli előfordulásokra és reklámokra láthattunk-hallhattunk példákat. És ha már reklám: az előadás is reklámmal zárult – a csetszótár és a Netszó-pályázat bemutatásával.

Március 2-án szerdán 16 órakor (ELTE BTK, Múzeum körút 4/A 428.) Szűts Zoltán beszél a hipertextről, a digitálisan rögzített, általában képernyőről olvasható szövegfajtáról, arról az új tartalomhordozóról, amely kereszthivatkozások (hiperrefenciák) révén kapcsolatot (linkeket) teremt a dokumentum egyes részei vagy az adott dokumentum és egy másik között. A hipertext szakít a linearitással, hiszen olyan nem folyamatos szöveg, amely elágazásai révén folyamatos választási lehetőséget kínál az olvasónak. A hipertext-recepció egyik közismert megállapítása szerint a linkeket tartalmazó, online szöveg struktúrájánál és asszociációs jellegénél fogva sokkal alkalmasabb az ötletek, rövid szekvenciák asszociatív közvetítésére, mint a hosszabb olvasásra, mint művészeti-szépirodalmi alkotások hordozójának. Az előadásra minden érdeklődőt várnak a szervezők.

(szki)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra