névelő használata
2011. 03. 03.
A hivatalos nyelv egyik jellegzetessége, hogy a névelőt elhagyja olyan helyeken, ahol a köznyelvi változatban használjuk. A kérdezett eset is idetartozik.
A megbízó és a vállalkozó nem személynév (bár azt helyettesíti), hanem köznév, ezért a névelőt ki szoktuk tenni a köznyelvben. Az eset nem azonos azzal az általános vélekedéssel, hogy a személynevek előtt a névelő használata hibás, udvariatlan stb. lenne.
A gördülékenyebb fogalmazás érdekében a szerződések szövegében is érdemes a névelőt kitenni e szavak elé.
(A két szó nagybetűs írásmódja is vitákat szokott kiváltani.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra
A megbízó és a vállalkozó nem személynév (bár azt helyettesíti), hanem köznév, ezért a névelőt ki szoktuk tenni a köznyelvben. Az eset nem azonos azzal az általános vélekedéssel, hogy a személynevek előtt a névelő használata hibás, udvariatlan stb. lenne.
A gördülékenyebb fogalmazás érdekében a szerződések szövegében is érdemes a névelőt kitenni e szavak elé.
(A két szó nagybetűs írásmódja is vitákat szokott kiváltani.)
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.