a magyar helyesírás jelentősége a publicisztikában
2011. 03. 23.A publicisztikára nem vonatkozik a magyar helyesírás szabálya?
De vonatkozik. Viszont a helyesírás nem törvény, nem is ilyen szándékkal alkották meg 1832-ben, csupán ajánlásként, kiindulópontként. Egy publicistának mint alkotónak lehet oka rá, hogy eltérjen egyes szabályoktól, és jogában is áll így tenni.A helyesírásnak magának is vannak olyan területei, ahol átmenet tapasztalható, pl. chat vagy cset, design vagy dizájn (az idegen szavak jövevényszóvá válása): a határt ilyenkor csak valamelyes önkényességgel lehet meghúzni, és ezeken a területen különösen érthető, ha egy-egy szerző nem a hivatalos álláspontot követi. Másrészt a különírás-egybeírás terén is előfordul, hogy nem lehet egyértelműen kiállni egyik vagy másik megoldás helyessége mellett, pl. miért van az, hogy a „most már”-t különírjuk, noha együtt ejtjük, és egy fogalomra utal. Az írásjelek hosszúsága sem mindig tükrözi az elterjedt kiejtést, pl. árboc, bura, tízes, húszas, noha a helyesírásunk egyik lényeges alapelve a kiejtés szerinti írásmód. A jelentésváltozás és a szóösszetétel sem mindig jár együtt, pl. fehérbor és fehér bors. Olyan is előfordul, hogy valaki a helyesírás egy korábbi állapotát veszi alapul, és a szerint ír. És nem beszéltünk még a szójátékokról és más kreatív vagy éppen költői eszközökről, megnyilvánulásokról, amelyekkel egy publicista élhet, amellett sok más tényező, nyelvi réteg kifejezéséről, pl. nyelvjárások, szleng, archaizmus stb.
A helyesírást tehát tanácsos ismerni és alkalmazni (hiszen ez alapján is megítélik az embert, azonkívül ez a legtöbbször megkönnyíti az olvasást, a szövegértést), de jó okkal, tudatos megfontolással el is lehet térni tőle publicisztikában vagy más írásművekben.
