multiágensrendszer(ek)

Egy angol kifejezés magyarba átültetésével kapcsolatban lenne kérdésem. Az angol robottechnológiai kifejezés „multi agent system”, ahol az ágensek maguk a robotjárművek. Azon természetesen szintén el lehetne vitatkozni, hogy nem lehetne-e teljesen lefordítani (pl. több résztvevős rendszerek), de a szakmánkban a „multi ágens” már eléggé elterjedt. A kérdésem arra vonatkozik, hogy „multiágens rendszerek” vagy „multiágensű rendszerek” (esetleg más?) lenne a helyesebb kifejezés.

Mivel az „ágens” szó főnév, elvileg vagy jelzővé alakítva kapcsolhatjuk egy másik főnévhez: „multiágenses [multiágensű?] rendszerek”, vagy pedig szóösszetételt képezhetünk belőle.

(Elvileg az is elképzelhető lenne, hogy az „ágens” szó szabályos latin melléknévi formáját vegyük alapul, mint funkció > funkcionális, kultúra > kulturális, centrum > centrikus/centrális, és akkor talán multiagentális rendszerről beszélhetünk, vö. „kontinens” és „kontinentális”, „incidens” és angol „incidental”, ahol a végződést magyarul az -ális képzővel adjuk vissza. Ez azonban alighanem kissé mesterkélt lenne. A „multi-” előtag egyébként magyar főnevekből képzett melléknevekkel is állhat, mint „multifunkciós”, „multiprocesszoros” stb., tehát a „multiágenses” sem lenne képtelenség. Ez esetben az „-s” képző nyelvtanilag alkalmasabbnak tűnne, mivel az „-ú/-ű” inkább jelzős szerkezetekhez kapcsolódik.)

Tekintve azonban, hogy ejtett formaként már eléggé elterjedtnek tűnik a képző nélküli „multiágens rendszer” alak (a Google tanúsága szerint, hiszen alapesetben azt írjuk, amit és ahogy mondunk), a legjobb ennek megkeresni a megfelelő írásmódját, hogy ne szakadjunk el nagyon a gyakorlattól. Ez viszont azt jelenti, hogy figyelembe kell vennünk az első tag főnév jellegét, s ily módon összetétel jön létre belőle. Ha több ágens alkotta rendszerről beszélünk, azt jelentéssűrítő, jelentéstömörítő összetételnek (vagy több ágens rendszereként jelöletlen birtokos összetételnek) tekinthetjük, és egybeírjuk a 129. [ill. a 128. c)] pont nyomán. Hiába háromtagú, a hat szótagot nem haladja meg rag és jel nélküli alakban, így kötőjelet sem kell tennünk bele a 138. pont szerint.

A különírás egyébként akkor lenne lehetséges [a 114. a) pont alapján], ha egy olyan rendszerről beszélnénk, ami egyben multiágens is. (?!) Minthogy azonban ez utóbbi a rendszer fogalma nélkül nemigen értelmezhető, ezt a megoldást el kell vetnünk. A multiágensrendszerről nem mondhatjuk, hogy multiágens (ahogy az ajándék könyvről elmondhatjuk, hogy ajándék, vagy a belgyógyász barátunkról, hogy belgyógyász, az említett pont különírt példái szerint). A különírás másfelől akkor lenne védhető, ha igazolni tudnánk, hogy a „(multi)ágens” itt melléknévként áll. Van számos melléknév, ami -ens-re végződik (pl. evidens, konvergens, konzekvens, renitens stb.), az „ágens” azonban nem sorolható közéjük: nem mondhatjuk, hogy ez a szerkezet rendkívül ágens, vagy hogy ágensebb a másiknál (itt legalábbis nem ilyen jelentésben szerepel). Marad tehát az egybeírás.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.