Nyelvtani viszonyok a neten

2011. 05. 02. nincs hozzászólás

Az internet nyelvezetét nyelvtani szempontok szerint vizsgálta Zimányi Árpád (EKF), aki eredményeit április 27-én mutatta be, a Google-galaxis… című előadássorozatban. Piskolti Barbara beszámolója.

„Vegyünk elő bibliánkat, az etalont!” – szólított fel előadónk a bevezetésben, amellyel Bódi Zoltán A világháló nyelve című könyvére utalt, hogy segítségével témáját könnyebben meghatározhassa. A könyvben találhatunk egy olyan táblázatot, amely a neten használatos, jellegzetes nyelvi tényezők összefoglalását tartalmazza, amelyek a teljesség igénye nélkül a következők: „smiley-k, rövidítések, szleng elemek, szimbólumok, laza megformálás” stb.

Zimányi Árpád alapvetően a 140 karaktert engedélyező Twitter nevű közösségi oldal nyelvezetét vizsgálta, de kontrolladatként megjelenítette a 160 karaktert is elbíró sms-re vonatkozó adatokat is. Az elemzés Deme Lászlónak a 1970-es években publikált, a mondatmélységet, illetve szerkesztettséget különböző mutatók alapján vizsgáló tanulmányára épült.

Az előadás alapfogalmai a mondategész, a mondategység, a szóelőfordulás, a mutatók közül pedig a szerkesztettségi és a telítettségi mutató.

Az eredményeket tekintve elmondható, hogy az egyes tweetekben, ’csiripelésekben’ a szófajiságot tekintve nem jellemző a különböző igenevek használata. Ugyanakkor az igék 70% fölötti arányban voltak jelen, hiszen sokszor még a rövid mondatok sem nélkülözik ezt a szófajt. Tipikus a kötőszók elhagyása és a partikulák használata. Ami az összetett mondatok típusait illeti, az a jellemző, hogy ahol a közlőnek mellérendelést kellett volna használnia, ott inkább új mondategészt kezdett.

Előadónk kitért a rövidülés jelenségére is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az angol nyelv legújabb szleng szavait vizsgálva arra jutott, hogy a rövidülés során használt -i képzőelem nyelvi univerzálé lehet a magyarban és az angolban is. Előadónk példaként a fundamentalist szót említette, amelyet az angol sajtónyelvben fundie-ra rövidítenek.

Zimányi Árpád úgy gondolja, hogy ez a nyelvhasználat még rendszerbeli változásokat nem indított el, ugyanakkor a helyesírást és a stílust tekintve már megfigyelhető az eddig megszokott és betartott normák, illetve például hivatalos levelekben a szigorú kötöttségek oldása.

Az előadás végén többen is hozzászóltak a témához. Egy hallgató azt kérdezte, hogy az emotikonokat lehet-e statisztikai alapon vizsgálni? Zimányi Árpád elmondta, hogy a Twitternél a dinamikus smiley-k mint mozgó alkatrészek egyre nagyobb szerephez jutnak.

A Google-galaxisban május 4-én Juhász Valéria (SZTE) előadását hallgatják meg az érdeklődők Netnyelvészet, a magyar CMC címmel.  A szervezők minden érdeklődőt várnak.

Piskolti Barbara

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

vissza a főoldalra