„illetve” a jogszabályokban
2011. 05. 03.
Szeretném megtudni az „illetve” szó helyes használatának szabályát.
Tapasztalatom, hogy időnként az „és”, időnként a „vagy” szavak helyettesítésére használják, azonban jogszabály értelmezésekor ez egyáltalán nem mindegy. Boldog lennék, ha tudna küldeni hivatkozást a nyelvtani alkalmazásra vonatkozóan is.
Az „illetve” valóban többféle funkciót láthat el, ezért többértelműséget okozhat. 2009-ben azonban rendelet született róla, hogy jogszabályok szövegeiben csak kivételes esetekben szerepelhet. A 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről itt olvasható: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900061.IRM
Ennek a 7. § (3) pontja így rendelkezik: „Az „illetve” kötőszó jogszabály tervezetében csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható.”
Ezt a minisztériumi honlap (http://kodifikacio.irm.gov.hu/node/9) bővebben is kifejti:
„Az illetve kötőszó – ellentétben például az „és” és a „vagy” kötőszavakkal – több jelentéssel rendelkezik a magyar nyelvben. Használják a vagylagosság kifejezésére (pl. „aludt, illetve pihent”), az együttesség kifejezésére (pl. „a zene, illetve a tánc az élete”), arra is, hogy ha a felsorolás elemei között mind az „és”, mind pedig a „vagy” kötőszó alkalmazása szükséges (pl. „ittasan, illetve bódult állapotban”). A kötőszó gyakran pontosító szerepet kap a mondatban (pl. „gondoltam, illetve gondolhattam volna”). Ezek mellett pedig több felsorolás esetén annak kifejezésére szolgál, hogy az egyik felsorolásban a másik felsorolás eleme értelemszerűen érvényesül (pl. „A jelenlévők közül mindenki kapott elismerést, dicséretet, illetve kitüntetést. Az érdemrend, illetve előléptetés mindegyiknek kijár.”). Ezek a példák is rávilágítanak arra, hogy az illetve kötőszó használata nem segíti minden esetben a világos, átlátható szabályozás követelményének a megvalósulását, ezért jogszabály szövegében a Rendelet alapján csak akkor alkalmazható, ha más módon nem lehet egyértelműen kifejezni a szabályozás tartalmát. Az pedig nyilvánvaló követelmény ebben az esetben is, hogy a használata esetén jelentésének kétséget kizáróan egyértelműnek kell lennie.”
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.