szeretne kimenni/ki szeretne menni

2011. 05. 07.


A munkám során azzal a problémával szembesültem, hogy a \”szeretne\” szóval kétféleképpen bánunk. Gimnáziumi emlékeim szerint, a \”szeretne\” nem választja el az igekötőt az igétől, tehát a \”szeretne kimenni\” a helyes, nem pedig a *ki szeretne menni — szemben mondjuk a \”tudna\” szóval, ami esetében állító mondatban az \”Ezt el tudná olvasni\” a jó, nem pedig az *\”Ezt tudná elolvasni\” (tagadás esetén az \”Ezt nem tudná elolvasni\” mégis jó, gondolom, a tagadószó befolyásolja a szórendet…?) Nem találtam meg az erre vonatkozó szabályt, így most elbizonytalanodtam: lehet, hogy a \”szeretne\” esetében mindkettő jó?


A “ki szeretne menni” és a “szeretne kimenni” alak között nincs jelentős különbség, mindkettő használata megfelelő. Pusztán stilisztikai különbségről lehet szó.
Nádasy Ádám a következőket írja erről: “Bizonyos igék és melléknevek beférkőznek az igekötő és az ige közé, így például beférkőző az akar, mer, tud, fog, szabad (rá akar lépni, rá mer lépni, rá tud lépni, rá fog lépni, rá szabad lépni), viszont nem-beférkőző a fél, utál, imád, gyáva (azaz nincs olyan, hogy *rá fél lépni, *rá utál lépni, *rá imád lépni, *rá gyáva lépni), csak azt lehet mondani, hogy fél rálépni, utál rálépni, imád rálépni, gyáva rálépni). E megoszlásnak valamely értelmes külvilágbeli indokát megtalálni éppoly nehéz volna, mint a németben a der Tisch – die Tür – das Fenster nemi megoszlását társadalmi összefüggésbe helyezni.” (“Van-e köze a nyelvnek a társadalomhoz?” in: Prédikál és szónokol. Magvető, Budapest 2008. 33.o.)


A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra