szövegközlés (Ludas Matyi / Lúdas Matyi)

2011. 05. 25.

Mikor, milyen feltételek mellett kell a szerző által választott változathoz ragaszkodni olyan esetekben, ahol ez valamilyen okból eltér a jelenleg általánosan elfogadottól? Így pl. mikor ajánlott a “Lúdas Matyi”, “Buvár Kund” és a “tordai hasadék” eredeti alak használata “Ludas Matyi”, “Búvár Kund” és a “Tordai-hasadék” helyett? Vajon hibának számítana-e az, ha pontos idézésen kívül egyébként – pl. akár az adott mű elemzésében is – a mai változatot használnánk?

A legtöbb szövegtípusra az akadémiai helyesírás szabályai vonatkoznak.
Az irodalmi és folklór alkotások kritikai kiadásai, valamint a történeti forráskiadványok azonban más közlési elveket követnek. Alapelvük, hogy a korra és a szerző nyelvezetére jellemző sajátosságokat változatlanul hagyják, például a nyelvjárási jellegzetességeket, a hosszú és rövid magánhangzókat, a tulajdonneveket, az idegen szavakat és a központozást. A kritikai kiadás készítőinek mérlegelniük kell, hogy egy-egy változatot megőrzendő sajátosságként értékelnek-e, vagy elhanyagolható különbségként.
Ha nem kritikai kiadást készítünk, hanem például elemzést, ismeretterjesztő művet, akkor a mai szabályozás szerinti alakot használjuk: Ludas Matyi, Búvár Kund, Tordai-hasadék. A bevezetésben vagy a jegyzetekben azonban megemlíthetjük az eredeti változatot is.
Fontos, hogy a szövegben végig egységesek maradjunk, ne váltogassuk a különféle alakokat.

L. Gyurgyák János, Szerzők és szerkesztők kézikönyve, Osiris, 2005, 276-278.
Péter László összeáll., Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata, Bp., 1988.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra