világ vége / világvége

2011. 05. 29.

Az idei érettségi írásbeli feladatok között Móricz novelláját kellett elemezni, melynek címe: A világ végén már szép és jó.
Az Osiris helyesírási szótár szerint a világvége szót egybe kell írni. A novellában részben konkrét jelentésben szerepel: “…s látta az eget, ahogy a földre ért, s azt gondolta a gömbölyű kis eszével, hogy ott van a világ vége, és ott már jó lesz” – részben pedig – az utolsó tagmondat is erre utal – a halál, az élet megszűnése jelentésben szerepel. A címben és a Móricz-szövegben végig külön van, és a diákok is hol így, hol úgy írták.
Van-e különbség a két változat között? Ha nincs, az íróra hivatkozva elfogadható-e a különírt változat?

A “világ vége” mint igen távoli hely és a “világvége” mint apokalipszis megkülönböztetést csak részben támasztják alá a szótárak. A Magyar értelmező kéziszótár (Akadémiai, 2003, 1461.) a különírt alakot tartalmazza, a szócikk szerint a “világ vége” távoli helyre utal. Az Osiris-féle Helyesírásban ez nem szerepel, csak az egybeírt változat (2005, 1465.), ebből azonban nem derül ki az egybeírt forma jelentése.
Ha a “világ” szó jelentéseit vizsgáljuk, a következőkre jutunk: a “világ” többek között a valóságot a maga teljességében és összefüggéseiben; a Földet a rajta levő természeti és társadalmi alakulatokkal együtt; a környező, érzékelhető valóságot; az emberiséget; az anyagi dolgok összességét jelenti. A “világ vége” alakulat jelentésváltozás nélkül, különírva is alkalmas arra, hogy a földi élet megszűnésére utaljunk vele.
Nem hibáztatható tehát a különírt változat, bármelyik jelentésben szerepel is (a szövegkörnyezet segít egyértelműsíteni a fogalmat), az egybeírt formát azonban csak apokalipszis jelentésben használjuk.

A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra