postakocsiregény

2011. 07. 18.

A kérdés régóta megfogalmazódott bennem (annak idején a szakdolgozatom címe kapcsán), és bevallom most sem tudom a pontos választ. A kérdésem, hogyan írjuk: postakocsiregények vagy postakocsi-regények? Ugye itt a 138. szabály szerint egybeírást kellene alkalmazni, de — ami nálam a kötőjeles kapcsolást támogatná–, ha abban gondolkodom, hogy ez egy alkalmi szókapcsolat (tehát pl. nem úgy mint a levélregény, ami egy bevett műfaji meghatározás), akkor felvetődhetne a kötőjeles írás. Vagy mégsem?

Valóban, az Ön által is idézett, ún. szótagszámlálási szabály (AkH. 138. pont) alapján nincs szükség a kötőjelre a kérdezett szóban. A kötőjel nélkül egybeírt változat mellett szól az is, hogy a többi jelentéstömörítő összetételt (pl. csigalépcső, reményfutam, szamárfül, világkiállítás) is így írjuk, még ha csak alkalmi összetételek is. Így a postakocsiregény formát javaslom.

A postakocsi-regény alak a költői használatban elfogadott lenne a szokatlan összetétel jelölésére, de a mindennapi használatban nem célszerű (l. Osiris-féle Helyesírás, 2004, 352. oldal). Ha mégis jobban szeretné érzékeltetni az alkalmi jelleget, idézőjelbe teheti az egész szót: “postakocsiregény”, esetleg csak az előtagját: “postakocsi”-regény.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.

vissza a főoldalra