jótett és gonosztett

A gonosz tett/gonosztett, illetve a jó tett/jótett írásmódjáról szeretnék érdeklődni.
Azt látom, hogy az OH. mindkét kifejezést egybeírja (755., 871. o), csak nem értem az elvet.

Az AkH. 432. o. szerint a „gonosztett” szót egybeírjuk az AkH. 107/b pontja alapján. Ezek szerint lehet külön is írni? Miért más a „gonosz tett” együttes jelentése, mint a „gonosz” és a „tett” jelentésének összege?

Az AkH. 432. o. szerint a „jótett” szót egybeírjuk az AkH. 107/c pontja alapján. Miért mondhatjuk, hogy a „jótett” szót a kialakult szokás miatt egybeírjuk, míg a „gonosztett” szóra már más szabályok érvényesek?

A fentiek alapján egyértelműen azt lehet mondani, hogy csak egybeírva helyes „gonosztett” és a „jótett” kifejezés?
Tehát: János felelős a gonosztetteiért.

A ‘jótett’ és a ‘gonosztett’ szavakat valóban két különböző elv miatt írjuk egybe. A ‘jótett’ esetén – ahogyan az AkH. is írja – egy kialakult szokásról van szó (Jótett helyébe jót várj!), ezért döntöttek a szabályzat és a szótár szerzői amellett, hogy ezt megtartják.
A ‘gonosztett’ azonban szerepelhet minőségjelzős kapcsolatként és összetételként is. A szó jelentése a Magyar értelmező kéziszótár szerint: „Gonoszságból fakadó, súlyosan ártalmas tett.” E jelentés alapján az egybeírt alak tehát valamilyen szándékhoz köthető jelentést hordoz, nem választható el a cselekvőtől (János felelős a gonosztetteiért). Ez esetben minőségjelzős összetételről van szó.
Különírva (gonosz tett) azonban jelenthet egyszerűen rossz, akár szubjektív vélemény alapján megítélt cselekvést (Bizony gonosz tett volt, hogy Péter elköltözött a feleségétől – mondta tegnap Juli). A cselekvő személye itt is jelen van, de a gonoszságból fakadó szándék már nem bizonyítható, nem egyértelmű.
A ‘jótett’ is hordozhat hasonló jelentéskülönbséget, azonban – amint fentebb már szó volt róla – ez esetben a kialakult szokást vesszük figyelembe.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.