arany, ezüst

2011. 07. 21.

Az OH.-ban az anyagnévi jelzős szerkezeteknél zárójelesen szerepel az arany gyűrű különírt alakja (mint aranyszínű, de nem aranyból készült gy.), de ennek a szabálynak az alkalmazására a szószedetben nem találok példát (még az említettet sem), az ellenkezőjét viszont igen: aranyfonal, aranyrojt, aranyzsinór stb., pedig ezek sem aranyból készülnek (napjainkban legalábbis semmiképpen sem). Mindezeket összevetve hogyan kell írni az arany+girland, arany+papír, ezüst+csillag, ezüst+tálca stb. alakokat, ha ezek nem nemesfémből készültek, a jelző csak a színükre utal?
Kérdésére a hétkötetes értelmező szótár példáival próbálok meg választ adni.

6. (irodalmi nyelvben) Aranyszín(ű fény). Aranyba v. aranyat játszik.
Az afrikai oroszlán … fényes sörénye a nap fényében aranyat játszik.
(Jókai Mór) Ennek az őszi napnak aranya Még a miénk. (Tóth Árpád) ||
a. jelzői használat(ban) (irodalmi nyelvben) Aranyhoz (1-2) hasonló,
aranyszínű. Arany kalásszal ékes rónaság … (Petőfi Sándor) Fönn az
arany nap sütött. (Tóth Árpád) Arany ősz pompázza a lapályt. (Babits
Mihály)
7. jelzői használat(ban) Zavaró körülményektől mentes, kellemes, derűs
<élet, életszak, életmód>. Bodon uram arany szabadságidejét élvezte.
(Tolnai Lajos) Emlékszik az arany napokra, Ugy-e emlékszik, édesem?
(Ady Endre)

Ezek alapján a különírás lenne elfogadható akkor, ha csak a tárgy színére utalunk, és nem az anyagára – de láttuk, valamiért az OH.-ban más szerepel. A kérdezett formákra áthidaló megoldást javasolok: aranyszínű girland, aranyszínű papír, ezüstszínű tálca stb., azonban nem lehet elvetni a különírt (arany girland, arany papír, ezüst tálca) alakokat sem.
A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
vissza a főoldalra